Még csak kérés, de mit tegyünk akkor, ha kötelező lesz visszafogni a fogyasztásunkat? Csodák nincsenek, de lehet könnyebb a hőség alatt
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságLegutóbb június végén érte el hazánkat hőhullám, és akkor egy ország tanulta meg a hőkupola kifejezést. A kánikula akkor a kormányzati szereplőket, így a miniszterelnököt és a gazdasági és energetikai minisztert is megszólalásra késztette. Kapitány István a legutóbbi hőhullám idején azt javasolta, hogy este hat és kilenc között kerüljék az emberek a klímaberendezések használatát, ezzel is csökkentve a hálózat terhelését. Csütörtökön este Magyar Péter energiakrízis-helyzetet hirdetett, hétfőtől léphet életbe Magyarországon.
Hőhullám és aszály: gyilkos elegy az embernek és a villamosenergia-hálózatnak is
Az elmúlt hetek enyhébbnek mondható időjárását követően a következő napokban ismét trópusi hőségre készülhetünk, ugyanis az előrejelzések szerint több napon keresztül ismét tartósan 35 Celsius-fok felett alakulhat a hőmérséklet. Súlyosbítja a helyzetet, hogy az aszály miatt nagy folyóink ‒ így a Duna ‒ vízállása is rekord alacsony, aminek következtében a Paksi Atomerőművet 3 napon belül le kell állítani., teljesen.
Bár Magyar Péter miniszterelnök szerdai rendkívüli nyilatkozatában igyekezett hűteni a kedélyeket, hogy hazánk ‒ bár jóval drágábban (a szerk.) ‒, importból bőségesen képes fedezni a kieső energiát, csütörtökön délután kiderült, hogy a kormány rendkívüli intézkedésekre készül, miközben a lakosságot és a nagy ipari fogyasztókat is energia-megtakarításra kérik. Magyar Péter közölte azt is, hogy létezik egy előre kidolgozott rotációs áramszüneti terv, amelyet azonban kizárólag végső esetben alkalmazna a rendszerirányító. Hangsúlyozta, hogy a kórházak, a szociális intézmények és más kritikus infrastruktúrák ilyen helyzetben is kiemelt védelmet élveznek.
Bár a miniszterelnök egyelőre csak önmérsékletre int, ám nem elképzelhetetlen, hogy a szűkös belföldi és a drága külföldi energiaforrások együtt előállíthatnak egy olyan helyzetet, amikor a háztartásoknak kötelezően csökkentenie kell energiafogyasztását.
Otthoni védekezés az extrém hőség ellen villamosenergia felhasználása nélkül
Noha számos trükk bevethető, hogy a lakásban elektromos áram használata nélkül valamelyest mérsékelni tudjuk a hőmérsékletet, azonban látni fogjuk, hogy az esetek meghatározó hányadában szükség van a villamosenergiával működtetett léghűtő berendezésekre is.
Elsődleges, hogy a jól szigetelt falak és nyílászárók sokkal hatékonyabban tartják kint a meleget is. Igyekezzünk megakadályozni, hogy a kinti meleg bejusson a lakásba, ezért napközben tartsuk zárva az ablakokat és a sötétítőket; erre a redőny, zsaluzia vagy külső napellenző a leghatékonyabb.
Ha nincs redőny, az ablaküvegre kívülről helyezett fényvisszaverő fólia vagy egy világos lepedő is rengeteg hőt képes felfogni.
Csak késő este, éjszaka vagy hajnalban nyissunk ‒ lehetőleg több, egymással szemközt lévő ‒ ablakot, amikor a külső hőmérséklet a benti alá süllyed.
A párolgás hőt von el a környezetéből, ami hűti a levegőt, így ha benedvesített textíliát akasztunk a nyitott ablak elé éjszaka, vagy a ventilátor mögé, ezzel is mérsékelhető a hőmérséklet. Ugyanakkor napközben zárt ablakoknál kerüljük a teregetést, mert a magas páratartalom miatt melegebbnek érezzük a levegőt.
Nem is gondolnánk, hogy a hagyományos izzók is rengeteg hőt bocsátanak ki, így ha sok van belőlük, érdemes azokat LED-es fényforrásra cserélni. Illetve a használaton kívüli tévék, számítógépek és töltők készenléti állapotban is hőt termelnek, tehát megfontolandó ezek áramtalanítása is.
Eddig tartottak a filléres trükkök, melyek nagyobb beruházást és életritmusunk megváltoztatást sem feltétlenül igénylik.
Ugyanakkor, ami energiafogyasztásunkra kevésbé, de mindennapjaink szervezésére komoly hatással lehet például a sütés és főzés olyan időpontra halasztása, amikor kevésbé van meleg.
Ám ennek kapcsán könnyen belátható, hogy kevesen fognak az éjszaka közepén vagy a korahajnali órákban szakácskodni, amikor van néhány hűvös óra.
A klímaberendezés használatánál nemcsak az energiafelhasználás a szempont, de saját jóllétünk is
Ezzel el is érkeztünk témánk legérzékenyebb pontjához; azaz a légkondicionáló berendezések használatához, amihez köztudottan elektromos áramra van szükség, és a magas szintű politikai tanácsok szerint kerülni kellene üzemeltetésüket éppen azokban az órákban, amikor a lakás a legmelegebb, és jellemzően az emberek otthon is tartózkodnak.
- A szakemberek iránymutatása szerint a benti és a kinti hőmérséklet különbsége maximum 6-8 Celsius-fok legyen a sokkhatás elkerülésére, azaz a kinti 35 Celsius-fokban a benti klímát állítsuk 26-27 Celsius-fokra, ne alacsonyabbra.
- A lamellákat irányítsuk a plafon felé, hiszen a hideg levegő magától lefelé fog süllyedni. Soha ne irányítsuk a hideg levegőt közvetlenül a lakásban tartózkodókra.
- Ne kapcsolgassuk ki-be a gépet! Ha a klíma folyamatosan megy alacsony fokozaton, kevesebb áramot fogyaszt, mintha a teljesen átforrósodott lakást kellene újra lehűtenie.
- A ventilátor sebességét állítsuk „Auto” üzemmódba, így a gép a kívánt hőfok elérése után magától visszaveszi a teljesítményt a minimumra, fenntartva a hőmérsékletet.
- Ha a levegő nagyon fülledt, kapcsoljunk párátlanító módra, ugyanis a szárazabb levegőt a testünk sokkal hűvösebbnek és elviselhetőbbnek érzi, még magasabb hőfokon is.
A legfontosabb kérdés mégis az, hogy meddig szabályozhatjuk saját lakásunk hőmérsékletét, ugyanis egyáltalán nem elképzelhetetlen, hogy már az egészen közeli jövőben kicsavarhatják kezünkből a klímaberendezés távirányítóját. A kormányfői nyilatkozat alapján kicsit sem életidegen feltételezés, hogy előbb-utóbb hasonló szabályozást vezethetnek be a háztartások számára is, mint amit most készít elő a kormányzat a nagy ipari üzemek részére.
