Kiderültek a növekedési csomag részletei

Modern szabályozásnak nevezte Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter az új adósságszabályt, amely szerinte szigorúbb, mint az EU-s szabályozás. A stabilitási törvény lényege az államadósság-szabály, a törvény legfontosabb üzenete, hogy Magyarország államadóssága mindaddig folyamatosan csökken, amíg a bruttó hazai termék bővülése pozitív – mondta a miniszter.

Korábban olyan kritika érte az alaptörvényben rögzített adósságszabályt, miszerint felerősíti a gazdasági ciklusokat, így mélyíti a recessziókat, erre jelent megoldást a szabály felfüggesztése a legalább egy évig tartó gazdasági lejtmenet esetén. Ez a szabály felpuhulását is jelenti, emellett pedig csak 2016-tól lép életbe, addig ugyanis a kormány a konvergenciaprogramot tartja irányadónak.

Az alaptörvényben kitűzött, 50 százalékos GDP-arányos adósságszintet 2020-ra tartja elérhetőnek a nemzetgazdasági miniszter. Három év múlva még csak 65-70 százalékra sikerülhet leszorítani az adósságmutatót. A szabályrendszerben egyébként a forint leértékelődéséből adódó változásokat sem veszik figyelembe.

Újfajta növekedésélénkítő csomagot is bejelentett a tárcavezető. A Magyar Fejlesztési Bankot kétszer 60 milliárd forinttal tőkésítenék fel. A többletforrást hitelekre és garanciavállalásra kell fordítani. Korábban utalt arra a kormány, hogy ha a magánbankok nem növelik a hitelezést, ezt állami intézettel érik el. Emellett az uniós források lehívását is felgyorsítanák, az elvárás az, hogy a 2013-ig terjedő költségvetési időszakban elérjük a 95 százalékos arányt. Mindez 1000 milliárd forintos többletforrást eredményezhet, részben azáltal, hogy az MFB forrásait az uniós projektek önrészeként is felhasználnák.

Matolcsy a Simor András jegybankelnökkel folytatott múlt heti megbeszéléséről is beszámolt. Ezen azt vizsgálták meg, hogy milyen monetáris eszközökkel lehet élénkíteni a gazdasági növekedést, hasonlóan ahhoz, mint amelyet az EKB, a Fed vagy a Bank of England alkalmaz. A tárcavezető szerint ennek lehetne egyik eleme a vállalati kötvényvásárlási program elindítása az MNB forintforrásaiból, mivel a devizatartalékokat nem lehet növekedésre használni. A jegybank nem vesz részt az MFB feltőkésítésében, a kötvényvásárlási programról pedig annyit közölt, hogy a másodlagos piac kis mérete miatt nem tartják azt hatásos eszköznek, és a felmerülő hitelkockázatok miatt esetleg költségvetési kiadásokat is okozhat. Megismételték: a jegybank a befektetői környezetet a pénzügyi stabilitás megteremtésével tudja a leghatásosabban javítani.

A Raiffeisen Bank szerint pedig a piaci befektetők egyik fő félelme a magyar gazdasággal kapcsolatban az, hogy újabb nem szokványos lépéseket húz elő a tarsolyából a kormány.

A számok arra utalnak, hogy a forintpiacon az elemzői sejtések ellenére sem hajtott végre érdemi beavatkozást a jegybank, annak ellenére sem, hogy rekordszintre gyengült a hazai fizetőeszköz az euróval szemben.

A számok arra utalnak, hogy a forintpiacon az elemzői sejtések ellenére sem hajtott végre érdemi beavatkozást a jegybank, annak ellenére sem, hogy rekordszintre gyengült a hazai fizetőeszköz az euróval szemben. Megint módosult a cél Az államháztartás – helyi önkormányzatok nélküli – hiánya 1247,9 milliárd forint volt november végéig – derült ki a Nemzetgazdasági Minisztérium közleményéből. Ez a törvényi módosított előirányzatnak a 82,3 százalékát jelenti, amelyet a Mol-részvénycsomag vásárlására fordított összegtől korrigáltak. A korrigált egyenleg az eredeti előirányzathoz viszonyítva 123,2 százalékos.

A nyár végi, magas szintről fokozatosan csökkent a hiány, s ehhez a Nyugdíjreform és Adósságcsökkentő Alapból, a magánnyugdíjpénztáraktól érkező vagyon is hozzájárult. Novemberben ebből 219,2 milliárd forintos bevétel realizálódott – áll az NGM közleményében. Ezzel 80 milliárd forint volt az államháztartás többlete a hónap során.-->