Nagy pofont kockáztatunk a tartalékkal
Drámai következményekkel is járhat, ha a kormány a kiszivárgott ötletek szerint hozzányúlna a devizatartalékokhoz az IMF–EU-tárgyalások esetleges sikertelen lezárulása esetén. A lépéshez elvileg az MNB jóváhagyására is szükség van, és Simor András aligha egyezne bele egy ilyen manőverbe. Az elnök eltávolítása pedig nemzetközi szerződéseket sértene, emellett a fideszes Rogán Antal is úgy nyilatkozott, hogy nincs Simor eltávolítására szándék, ki fogja tölteni a mandátumát.
A kérdés azért merült fel, mert jövőre lényegesen több
államadósság visszafizetése válik esedékessé, mint az idén. 2011-ben az egyéb kötelezettségekkel együtt is csak 2380 milliárd forintot kellett megújítani, míg ez az összeg jövőre megközelíti a 3200 milliárd forintot. Ezen belül a devizaforrás-igény majdnem duplájára, 1823 milliárd forintra növekszik.
Igaz, hogy jelenleg képes az Államadósság-kezelő Központ (ÁKK) a piacról biztosítani az államháztartás forrásigényét, de ez könnyen megváltozhat. Az idén például a második fél évben nem is bocsátott ki devizaadósságot, ami a jelenlegi, ideges piaci helyzetben sem lenne egyszerű feladat. Jobb esetben is jelentős felár mellett kelnének el az éppen bóvli kategóriába sorolt magyar papírok, rosszabb esetben pedig egyáltalán nem találna vevőt a kibocsátó. Ezért mondja több szakember is, hogy létkérdés az IMF-fel történő megállapodás.
A jelenleg közel 36 milliárd eurónyi devizatartalék csökkentése technikailag sem olyan egyszerű feladat, mint amilyennek első ránézésre tűnik. A lejáró tartozást ugyanis mindenképpen pótolni kell, ha máshonnan nem megy, akkor forintban kibocsátott papírokkal. Csakhogy a belföldi szereplők nettó értelemben már most sem vásárolnak magyar állampapírt – hívta fel a figyelmet Samu János, a Concorde Értékpapír elemzője. Azt pedig nem tartja életszerűnek, hogy a külföldiek ilyen mértékben vállalnának fel kockázatot a forintárfolyammal kapcsolatosan.
Arról nem is beszélve, hogy súlyos bizalmi kérdést vetne fel a piacon a devizatartalék csökkentése – fejtette ki Samu, aki rámutatott, hogy az éven belül lejáró tartozásokat még most sem fedezi a tartalékszint. Azt azonban elismerte, hogy a helyzet lényegesen jobb, mint 2008-ban, amikor a válság kitört. Jelenleg valahol 90 százalék felett vagyunk az előbb említett, Guidotti-szabályként is ismert összefüggés szerint. Mindenesetre a keddi kamatdöntést követő sajtótájékoztatón Simor András azt mondta, hogy – szerencsére – nem kapott a devizatartalékra vonatkozó kérést a kormánytól.
Még rázósabb lenne, ha mindezt olyan formában kísérelné meg a kormány, hogy a jegybankkal vásároltatna államadósságot, vagyis direktben az MNB-vel finanszíroztatná magát – figyelmeztetett Samu János. Egy ilyen esetben valószínűleg akár teljesen eltűnhetnek az állampapírpiacról a vevők, a forint árfolyama pedig most még elképzelhetetlen szinteket is megjárhatna. Samu szerint azonban a jelenlegi szabályozás alapján technikailag sem biztos, hogy kivitelezhető lenne a lépés.
Válaszol a kormányfő Barrosónak
Orbán Viktor miniszterelnök válaszlevelet küld José Manuel Barrosónak, az Európai Bizottság elnökének – mondta Szijjártó Péter, a kormányfő szóvivője. Közölte:ha úgy ítélik meg, hogy arra szükség van, akkor a választ – az elküldés után – nyilvánosságra hozzák. Barroso
Orbán Viktornak küldött levelében aggodalmát fejezte ki a magyar jegybankot érintő törvénymódosítási javaslattal kapcsolatban, és javasolta, hogy vonják vissza ezt, valamint a pénzügyi stabilitási
javaslatot.
ha úgy ítélik meg, hogy arra szükség van, akkor a választ – az elküldés után – nyilvánosságra hozzák. Barroso
Orbán Viktornak küldött levelében aggodalmát fejezte ki a magyar jegybankot érintő törvénymódosítási javaslattal kapcsolatban, és javasolta, hogy vonják vissza ezt, valamint a pénzügyi stabilitási
javaslatot. -->
