Rosszul bírják a vidéki cégek
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
VG-összeállítás
A vidéki cégek bedőlési aránya nagyobb az országoshoz képest, és az idén több megyében is megugrott a fizetésképtelenségi eljárás (felszámolás, csőd) alá vont vállalkozások száma – tette közzé a Bisnode csoporthoz tartozó
Dun & Bradstreet Hungária (D&B) nemzetközi cégminősítő.
A D&B adatai szerint 2011-ben országos szinten is jelentősen nőtt a bedőlési arány, ugyanis már meghaladta a 3,5 százalékot. Ennél azonban a legtöbb – 15 – megyében lényegesen nagyobb
a fizetésképtelenségi arány. Komárom-Esztergomban száz cégből átlagosan hét szűnik meg egy év alatt fizetésképtelenség miatt, pedig egy esztendővel korábban a vállalkozások alig 4 százaléka dőlt be a megyében. Sok megyében drasztikusan nőtt a cégek bedőlési aránya, s csak öt területen csökkent. A listavezető Komárom-Esztergomban megdöbbentően sok csőd és felszámolás indult a 2010-es évhez képest, az itt működő 14-15 ezer cégből több mint ezer vált fizetésképtelenné az idén. Igen jelentősen, több mint egy százalékponttal nőtt a vállalkozások bedőlési aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Veszprém megyében is.
Az átlagos számlafizetési késedelem is megnőtt 2011-ben az előző évhez képest. 2010-ben 19 napot késtek általában számláik kiegyenlítésével a cégek, az idén pedig már közel 23 napot. Viszont jól látszik az is, hogy nem azokban a megyékben tevékenykedő cégek fizetnek a legnagyobb késéssel, ahol a bedőlési arány
a legmagasabb. Komárom-Esztergomban – amely cégeivel a bedőlési listát vezeti – jelentősen nőtt a számlafizetési késedelem, s jelenleg átlagosan 22 napos csúszással egyenlítik ki a megyében tevékenykedő vállalkozások a számláikat. A legnagyobb számlafizetési csúszással Hajdú-Bihar megye cégei vezetnek, ahol az elmúlt egy évben a fizetési késedelem elérte a 35 napot is. A fővárosban és Pest megyében is nagy a fizetési késedelem, bár ezeken a területeken kisebb valószínűséggel válnak fizetésképtelenné a cégek.
A működő cégek száma csak öt megyében – Fejérben, Békésben, Jász-Nagykun-Szolnokban, Nógrádban és Szabolcsban – csökkent 2010. december 1-jéről 2011. december 1-jére, a többi területen nőtt. Jól látható, hogy a cégszámbeli csökkenés inkább a keleti országrészre jellemző, míg nyugaton és a legnagyobb városok körül általában nő az ott tevékenykedő vállalkozások száma. Ma közel 565000 cég működik hazánkban, jelentősen centralizáltan, mivel a vállalkozások 40 százaléka Budapesten tevékenykedik. A legnagyobb mértékben Vas és Pest megyében nőtt a vállalkozások száma egy év alatt.
