A megbeszéléseken részt vesz Simor András, a Magyar Nemzeti Bank elnöke is - közölte a tárca nélküli miniszter sajtóirodája az MTI kérdésére csütörtökön. Kétnapos útja során a miniszter találkozik Wolfgang Schäuble szövetségi pénzügyminiszterrel, vezető kormányzati politikusokkal és németországi bankvezetőkkel.
Ezt követően január 19-én megbeszéléseket folytat Ewald Nowotny osztrák jegybankelnökkel és Maria Fekter pénzügyminiszterrel Bécsben.
A delegációvezető január 20-án Brüsszelben egyeztet Olli Rehnnel, az Európai Bizottság gazdasági és pénzügyi kérdésekben illetékes alelnökével.
Fellegi Tamás, a Magyarország és a nemzetközi pénzügyi szervezetek közötti tárgyalásokért felelős tárca nélküli miniszter hétfőn kezdett megbeszéléseket Washingtonban a Nemzetközi Valutaalapnál (IMF). A hét során a minisztertöbb alkalommal találkozott az IMF vezetőivel, és csütörtökön találkozik Christine Lagarde IMF-főigazgatóval. A delegáció tagja Karvalits Ferenc, az MNB alelnöke és Pleschinger Gyula, az NGM államtitkára is.
Mit mondtak eddig Magyarországról a tárgyalópartnerek?
Maria Fekter folytatta eddig a legoffenzívebb kommunikációt Magyarországgal szemben a tárgyalópartnerek között. 2011 augusztusában határozottan elutasította a végtörlesztés bevezetését, mivel az jelentős veszteségeket okoz az osztrák bankoknak is. Maria Fekter szerint "a tervezett intézkedések a jogbiztonság olyan mértékű sérülését jelentik, amelyre eddig egyetlen EU-tagországban sem volt példa". Úgy fogalmazott a végtörlesztési törvényjavaslatról, hogy az piacgazdaságban elfogadhatatlan gyakorlat, és "nem felel meg a várakozásoknak, amelyeket egy befektető egy működő piacgazdasággal és demokráciával szemben támaszthat". Bécs tiltakozó levelére Matolcsy György válaszolt, de ez nem hatotta meg Fekter, aki Brüsszelben tett panaszt az általa inkorrektnek és piacellenesnek nevezett törvény ellen.
Ewald Nowotny tavaly szeptemberben túlzásnak nevezte Magyarország és Görögország gazdasági helyzetének párhuzamba állítását. Az osztrák jegybankelnök szerint az államháztartási hiányra, az adósságokra, a fizetési mérlegre vonatkozó adatok sokkal jobbak Magyarországon. "Nem titok, hogy Ausztria és az osztrák bankok jelenléte Magyarországon erőteljes" – ezt már idén január 11-én szögezte le Nowotny, de megjegyezte, hogy az összesen mintegy 30 milliárd eurót kitevő kitettség csak kihívás, amely azonban nem jelent veszélyt a tőkeerős európai pénzintézetekre.
Mario Draghi ma közölte: az EKB "nagyon nagyon aggódik" Magyarország miatt. Az EKB elnöke hangsúlyozta, hogy a szervezet rendkívüli figyelmet fordít arra, hogy az egyes tagállamok jegybankjait ne helyezze nyomás alá a kormány. Hozzátette: az EKB 2012-es konvergencia jelentésének fényében vizsgálják a jegybanktörvényt. Az Európai Központi Bank elnöke az aláírója annak a levélnek, amelyet az EKB a jegybanktörvény kapcsán küldött. Ebben a vezető kifogásolja az MNB és a PSZÁF összevonását lehetővé tevő jogszabályt, valamint azt, hogy a kormány lehetővé tenné a Monetáris Tanács tagjai számának növelését. Az EKB arra kérte a magyar hatóságokat, hogy hozzák összhangba a jogszabályokat az uniós irányelvekkel.
„Magyarország figyelemreméltó reformokat indított útjára, és Németország támogatni fogja ezek végrehajtását” – mondta Wolfgang Schäuble tavaly december 5-én Magyarországon tett látogatásakor. A német politikus támogatást kért Magyarországtól Németország uniós politikájához. A magyar gazdaságpolitikával kapcsolatban Schäuble úgy fogalmazott: ahogyan Magyarország sikerei ismertté válnak, az azokat övező európai viták is elcsitulnak. Ugyanitt kiállt a központosított uniós gazdaságpolitika mellett. A tagállami költségvetések közös felügyelete elkerülhetetlen, de ha kell, akkor kevesebb tagállammal fognak szorosabban együttműködni. Schäuble szerint el kell érni, hogy Brüsszel még hatályba lépésük előtt visszadobhassa a fenntarthatatlannak ítélt költségvetéseket. „Ha egyedül akarunk mindenben dönteni, akkor ne Európában gondolkozzunk”.
Jens Weidmann tavaly áprilisban vette át a német jegybank elnöki címét Jürgen Starktól. Weidmannt szakmai körökben a stabil valuta, jelen esetben az euró tántoríthatatlan hívének és védelmezőjének tartják. Weidmann az EKB függetlenségének szilárd híve és erősen ellenzi a kötvényvásárlási programot. A válságról szólva nem sokkal kinevezését követően kiemelte: jelentős gazdasági és költségvetési reformokra van szükség annak érdekében, hogy kezelni lehessen a jelenlegi valutaválságot és hogy megakadályozzák az újabb pénzügyi válság kialakulását. Elmondta: a pénzügyi terhek harmadik félre való átterhelését nem lehet követendő példaként feltüntetni. "Ragaszkodni kell ahhoz az alapelvhez, hogy a magánbefektetők felelősek tetteikért" - szögezte le Weidmann.
