Ezer sebből véreznek az ukrán drón-nagyhatalmi álmok
Ukrajna a jelek szerint egyre jobban beleburkolózik a maga teremtette álomvilágba. Pedig a nyugat számos szakértője már a harcok legutolsó fázisáról beszél, és ebben számos keleti elemző egyet ért velük. Jurij Podoljaka, orosz katonai szakértő szerint a harcok lezárása csak 2026-ban valószínű. Eztán jöhet az alkudozás a jövőről. Oroszország, a Putyin-vezetés szokás szerint roppant óvatos. Kijev viszont már a háború utáni jövőről sző álmokat: az ukrán dróngyártás szerintük katonai nagyhatalommá teszi az országot.
Moszkva érdemben még semmit sem mondott Donald Trump új, 28 pontos megállapodás-tervezetéről. Inkább folytatják az előrenyomulást: Geraszimov vezérkari főnök az egyik parancsnoki központban jelentette Putyinnak, hogy elfoglalták Kupjanszkot Kelet-Ukrajnában.
Zelenszkij meggondolta magát, Jermak marad
Az oroszok a szokásos taktikájukkal nem mondtak a Trump-tervre semmit, azt sem, hogy elfogadhatatlan - csak éppen semmit sem tesznek a megvalósításért. Márpedig Moszkva kulcsszerepben van a háború kimenetelét illetően. Kijev viszont annál élénkebben reagált. Mint a Guardianban megjelentetett, magától Zelenszkij elnöktől eredeztetett hivatalos vélemény írja, az amerikai tervezet „abszurd és elfogadhatatlan.”
Ezzel kapcsolatban kijevi Dzerkalo Tizsden című lap kritikai éllel adja hírül, hogy
Zelenszkij elnök „meggondolta magát” és mégsem bocsátja el a Mindics nevével fémjelzett korrupciós ügy miatt irodavezetőjét, Jermakot.
Ehelyett nekitámadt Trumpnak a 28 pontos terv miatt, amit ironikusan „Witkoff tervnek” titulált.
Az oroszok már csökkentik drónipari kapacitásaikat
Érdemes ennek kapcsán Ukrajna drónipari ambícióiról beszélni. Moszkvában úgy ítélik meg, hogy a közeljövőben a harcok vagy lezárulnak, vagy intenzitásuk csökken. Elemzők kiemelik, hogy az orosz MinPromTorg (az ipari és a kereskedelmi minisztérium)
- az előrejelzések szerint a 2026-2028 közötti időszakban még az előző három évben dróngyártásra fordított 2,3 milliárd rubel egyharmadát sem fogja erre a célra költeni.
Kijevben viszont egyre többet arról, hogy „utána” (miután sikeresen lezárták a háborút), Ukrajna a világ vezető ipari hatalmai közé verekedheti fel magát – dróngyártásával. Az szinte behozhatatlan előny, hogy ezeket az állítólag Ukrajnában gyártott, vagy összeszerelt drónokat éles harci helyzetben kipróbálták – vélik az ukránok.
Ukrán dróngyártás: az álmok birodalma
Nincsenek azonban megbízható adatok arról, hogy Ukrajna valaha is adott-e el nagyobb tételben más országnak saját maga által készített drónokat. A tervekről többet hallunk a kelleténél, a megvalósításról – szinte semmit. Két hete az indiai WION hírügynökség közölte, hogy Ukrajna és az USA még az idén megegyeszik az ukrán fejlesztésű Flamingo mintájú drónok közös gyártásáról. A hír ezer sebből vérzik - túl azon, hogy Zelenszkij és az ukrán városok nevét se tudták helyesen leírni -,
csak azt felejtették el hozzátenni, hogy az ukránok a Flamingókat régi, szovjet rakéták testébe építik be.
Fontos szempont az is, hogy a világ drónipara egyre inkább specializálódik.
- Az ukránok által gyártott csapásmérő, vagy elfogó drónok - még ha hosszú is a hatótávolságuk - csak taktikai célokra jók.
- Ezzel szemben a nyugati gyártók, első sorban az amerikaiak, stratégiai drónokra szakosodtak.
Ilyeneket viszont az ukránok nem tudnak előállítani, például képtelenek nagy méretű, korszerű dizájnú héjszerkezet (fuselage) gyártására. A legnagyobb probléma viszont az, hogy a drónok elektronikáját sem tudják legyártani, ráadásul nyugatról sem kapnak ilyesmit, mert a nyugati cégek okkal tartanak attól, hogy ezek előbb-utóbb orosz kézbe kerülnek.
Tévedésből a másik irányba indították
Még a hosszú távú csapásmérő drónok tekintélyes részét is a szovjet időkből ott maradt régi, soktonnás, sugárhajtású drónok képezik. Ezek változtatás, felújító restaurálás és megfelelő kezelőszemélyzet nélkül megbízhatatlanok.
Emlékezhetünk arra a Magyarországot is érintő esetre, amikor Románia felől belépett a magyar légtérbe és gyakorlatilag egész Magyarországot keresztül repülte, majd Zágráb egyik külvárosában lezuhant Tu-141 Sztrizs mintájú, sugárhajtású, stratégiai - hosszú távú – felderítő és csapásmérő drón. A gépet Ukrajnából indították, Ukrajnában (a Szovjetunió ukrán részén, a harkovi repülőgépgyárban) készítették, a fennmaradt példányok nagy része 1991 után az immáron önálló Ukrajnába került.
Nem hivatalos, és nem megerősített források szerint a kezelőszemélyzet gyakorlatlansága okozta a bajt;
a gépek programozása során csupán 180 fokkal „tévedtek”, így a szerkezet a keletre lévő oroszországi állások, célpontok helyett nyugat, a szövetségesek felé indult.
