Fogorvosok: érkezik az ígért pénz

A hazai fogászati vállalkozások heteken belül benyújthatják a támogatási kérelmüket arra a pályázatra, amelynek finanszírozását még tavaly áprilisban teremtette elő a kormányzat, amikor egymilliárd forintot csoportosított át a turisztikai célelőirányzatba a hazai fogászati turizmus fellendítésére. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium december végén hirdette meg a fogászati vállalkozások versenyképességének javítását célzó pályázatot, amelyre a kiírás szerint azok a fogászati vállalkozások jelentkezhetnek, amelyek az Innováció a fogászatban című uniós forrású kiírásra nyertes pályázatot adtak be. Utóbbi kiíráson viszont csak azok a fogászatok indulhatnak, amelyek csatlakoztak a Magyar fogászati turizmus fejlesztési programhoz, amely tavaly tavasszal indult el a kormány és az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. (OTI) között létrejött megállapodással.

A program egyik célja piaci eszközökkel megakadályozni, hogy a külföldi páciensekre specializálódott hazai fogászatok évi 60-70 milliárd forintos bevételének mintegy harmadát külföldi betegközvetítő cégek fölözzék le. Utóbbi vállalkozások ugyanis 25–35 százalékos jutalékot számolnak fel a kiközvetített külföldi páciensek után. Az OTI ezzel szemben csak 15 százalékos közvetítői díjat kér majd a programhoz csatlakozó fogászatoktól. „A közvetítői díj csak az idei és a jövő évre vonatkozóan lett 15 százalékban megszabva, a tervek szerint fokozatos csökkentés révén 2017 második felétől már csak 10,5 százalékot számolunk fel a szolgáltatásért” – nyilatkozta lapunknak az Orvosi Turizmus Iroda Zrt. vezérigazgatója. Szűcs László elmondta: a programhoz eddig több mint 500 egyéni vállalkozó fogorvos, illetve 338 fogászati vállalkozás csatlakozott. Utóbbiak közül 285 fogászat, 39 fogászati vállalkozás és 14 kereskedő.

Az elmúlt 10-15 évben Magyarország Európa piacvezetőjévé vált a fogászati turizmus terén. A fapados légitársaságok megjelenésének köszönhetően a hazai fogászatok összesített piaci részesedése Európában megközelítette a 40 százalékot. Becslések szerint a közel félezer hazai rendelő évente mintegy 80 ezer fogászati turistát fogad, az éves bevétel eléri a 80-90 milliárd forintot. Ebből csak az orvosi szolgáltatások ellenértéke közel 70 milliárd forint, a további bevétel a szállodai, vendéglátó és egyéb szolgáltatásokból származik.

Felmerülhet a kérdés, hogy egy ilyen sikeres ágazatnak miért van szüksége egymilliárd forintos állami támogatásra. A Nemzeti Fejlesztési Minisztérium ezzel kapcsolatos kérdésünkre azt közölte, hogy a kivívott pozíció megőrzéséhez egységes kereskedelempolitikára, megfelelő marketingkommunikációra és minőségbiztosításra van szükség, miután a korábbi lendületes fejlődés a piac telítődése, a romló kül- és belpiaci hatások miatt mára lelassult, megakadt. Az OTI vezérigazgatója szerint hazánk a fogászati turizmusban betöltött vezető szerepét egyre nehezebben tudja megtartani az elmúlt időszakban erőteljes állami támogatásban részesülő lengyel, török, román és bolgár versenytársakkal szemben. A piaci pozíció megőrzését szolgálhatja az OTI azon terve is, miszerint az idén négy európai célország (Nagy-Britannia, Németország, Franciaország, Olaszország) 6-10 nagyvárosában nyitna értékesítő irodákat.

A szaktárca szerint a kiírásnak köszönhetően a külföldi páciensek száma három év alatt megduplázódhat, öt év alatt akár háromszorosára is nőhet. A fejlesztésektől így háromezer új munkahelyet remélnek, és azt, az intézkedések évi kétmillió szállodai vendégéjszakát generálnak. Emellett a fogászati turizmus az első négy évben körülbelül 60, tíz év alatt körülbelül 250 milliárd forint többletbevételt hozhat az államháztartásnak a kormány szándékai szerint.

A kormányfő fogorvosa nem kér állami támogatást

„A Bátorfi Béla tulajdonában álló vállalkozás nem pályázik a fogorvosi szektor számára meghirdetett források egyikére sem” – válaszolta az OTI vezérigazgatója lapunk azon kérdésére, hogy Orbán Viktor fogorvosa, a fogászati turizmus fejlesztését szolgáló program megalkotásában részt vevő, az OTI felügyelőbizottságának elnöki posztját betöltő Bátorfi cége indul-e az állami forrású pályázaton. „Habár Bátorfi Béla cége megfelel valamennyi követelménynek, az orvos morális okokból döntött úgy, nem kíván élni a támogatási lehetőséggel, miután az elmúlt kilenc hónapban a sajtó tévesen kapcsolta össze nevével az áprilisban elkülönített egymilliárd forintot” –mondta Szűcs László. „A hírekkel ellentétben Bátorfi Béla egyetlen forint állami támogatást sem kapott, és – döntése következményeként – fogászati vállalkozása nem is fog kapni, még ha azokon megfelelő pályázat esetén nyerhetne is” – szögezte le.