Már csak egy bűvész segíthet?
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
„Nekünk az árfolyammal van a legnagyobb problémánk – mondta kérdésünkre Völgyi Lajos, aki siófoki székhelyű fuvarozó céget vezet. – Régi társaság vagyunk, régiek a lízingkonstrukcióink is, s míg a kezdetekkor 150 forint volt egy svájci frank, ma lényegesen több. S az a baj, hogy látványos csökkenésre nem is nagyon lehet számítani. Azt reméljük, ha receszszió lesz is az idén, az nem haladja meg az egy-két százalékot, mert ez még nem volna tragédia, a piacaink ettől még megmaradhatnak. Az adózás azonban aggasztó, hiszen azt vártuk az új kormánytól, hogy ígérete szerint egyszeri és nagyarányú adócsökkentést hajt végre. Ezzel szemben azonban nem egyszeri, hanem többszöri, és nem nagyarányú, hanem apró lépésekben »adagolt« adóváltozás következett, csakhogy nem csökkentés, hanem emelés. Arra számítok: lesz megállapodás az unióval és az IMF-fel, mert csak így szerezhető vissza a bizalom a magyar gazdaság iránt. Az üzleti életben ugyanis a bizalom a legfontosabb.”
Akad, aki szerint valamiféle bűvészmutatvány talán még segíthetne a kis- és középvállalkozásokon, de valami teljesen másféle, mint amellyel Matolcsy György eddig próbálkozott. A miniszter helyett ezért is Jónás Tamást kérdeztük, aki bűvészként tűnt föl annak idején a Ki mit tud?-on, ma pedig fagylaltüzemet irányít Siófokon.
„Szerencsés helyzetben vagyunk, mert jó termékeink vannak, és mindig kitalálunk valami újat, eladhatót; most is tizenkét országba exportálunk – erősítette meg, hogy a „bűvészeké” a jövő. – De persze évről évre nehezebb. Az üzemanyagárak egyenesen horrorisztikusak. Egy Ausztriában dolgozó vállalkozó társam példáján kiszámoltuk: az ottani és az itteni kereseteket összehasonlítva nálunk 150 forintba kellene kerülnie egy liter benzinnek, akkor volnánk »egy szinten«. Én nem gondolkodhatom abban, hogy egy országgal odébb állok, de aki megteheti, és semmi sem köti ide, az miért ne menne el? De ez persze nem megoldás, mindenki nem mehet nyugatra, mert akkor ki marad itthon, az uniószászló-égetők?”
Négy százalék ért egyet a gazdaságpolitikával
A pesszimista várakozások főként a gazdaságpolitika, a közterhek, valamint a banki hitelkamatok várt változására vonatkoznak, miközben minimális javulás tapasztalható az európai uniós pályázati források elérhetőségének megítélését illetően – így a K&H felmérése. Az elmúlt hónapok gazdaságpolitikai intézkedései és gazdasági eseményei megtépázták a hazai vállalkozások bizalmát, hiszen az országosan reprezentatív, 700 kisvállalat vezetőjének megkérdezésén alapuló összeállításból jól látszik: a kkv-bizalmi index történetének egyik legnagyobb, 18 pontos esését szenvedte el, ezzel az index négyéves mélypontra, mínusz 44 pontra süllyedt. A vezetőknek mindössze 4 százaléka szerint vállalkozásbarát a gazdaságpolitika. Közel 80 százalékuk szerint az idén nőnek a közterhek, az előző negyedév 42 százalékához képest pedig már 68 százalék várja, hogy a jegybanki alapkamat emelkedésével párhuzamosan a vállalati hitelkamatok rátája is nő.
Közel 80 százalékuk szerint az idén nőnek a közterhek, az előző negyedév 42 százalékához képest pedig már 68 százalék várja, hogy a jegybanki alapkamat emelkedésével párhuzamosan a vállalati hitelkamatok rátája is nő. Az új munkahelyek nagy részét a kkv-k adják Az elmúlt években a kis- és középvállalkozások biztosították az új munkahelyek 85 százalékát az Európai Unión belül – tette közzé jelentését a héten az Európai Bizottság. A kkv-szektort 2002 és 2010 között átlagban egyszázalékos foglalkoztatottságbővülés jellemezte, míg a nagyobb vállalatok esetében a bővülés csak 0,5 százalékot ért el.
A mikrovállalkozások szegmensében regisztrálták a legtöbb új álláshelyet, közel 58 százalékot. Antonio Tajani, az ipar- és vállalkozáspolitikáért felelős uniós bizottság alelnöke szerint ezekben az unió számára kritikus időkben jól látható, hogy a kisvállalkozások megerősítették szerepüket a munkahelyteremtésben. Hozzátette: a szektor kulcsszerepet tölt be a gazdasági növekedés helyreállításában. A tanulmány szerint a 2009–10-es válság hatására a kkv-szektor állásainak száma átlagosan 2,4 százalékkal csökkent, míg ugyanez az arány a nagyvállalati szegmensben csak 0,95 százalékos volt.-->


