Szétvált egészségügyi szolgáltatások

„Az önkéntes egészségpénztárak számos szolgáltatása, amelyet a tagok adómentesen, az szja fizetése nélkül vagy akár fizetése mellett igénybe tudtak venni, januártól megszűnik” – mondta lapunknak a Független Pénztárszövetség elnöke. Lukács Marianna kiemelte, ezek a szolgáltatások (például a természetgyógyász, a sportolás, a gyógyfürdő), amelyeket a kormányrendelet átemelt a SZÉP kártya egyik zsebébe, az 50-60 milliárd forintnyi összpénztári szolgáltatásoknak az 5-6 százalékát tették ki. Így ezek a változások nem jelentenek nagy érvágást a pénztáraknak.

A korábbi szja-mentes egészségbiztosítási szolgáltatások közül kikerült a gyógyfürdőre, gyógy- és egészségügyi, illetve rekreációs üdülésre fordított költés, nem lehet a sporttevékenységhez kapcsolódó kiadásokra sem költeni. Az életmódjavító (szja-köteles) szolgáltatások közül a méregtelenítő, a léböjtkúra, a preventív kúra mozgásszervi panaszokra, a fogyókúraprogram-szolgáltatásra szóló számlákat a pénztárak már nem fogadhatják be.

Az adóköteles életmódjavító (természetgyógyász vagy egyes sporteszközök vásárlása) egészségpénztári szolgáltatásokat a tagok ez évtől ez 16 százalék szja és 10 százalék eho megfizetésével vehetik igénybe.

„A SZÉP kártya nem az ellenségünk, az egészségpénztárak is szerették volna, és sokat lobbiztak érte, hogy az emberek ne csak a betegségükért fizessenek, hanem az egészségükért is” – hangoztatta Lukács.

A Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) lapunknak eljuttatott válasza szerint a béren kívüli juttatások rendszere 2012-től érvényes átalakításának vezérfonala az volt, hogy világosan válasszák el egymástól a gazdaságfejlesztési, a szociálpolitikai és az öngondoskodást szolgáló elemeket. A kedvezményes adózású juttatások így célzottabban juthatnak el a stratégiai jelentőségű gazdasági ágazatokba, illetve a szociálpolitikai szempontból kiemelt társadalmi csoportokhoz. A gazdaságfejlesztést szolgáló, turisztikai és rekreációs profilú juttatások – amelyek a SZÉP kártyához kerültek – elkülönülnek a jellemzően az öngondoskodást ösztönző, sokkal inkább az egészségügyhöz kötődőktől. Az NGM szerint a SZÉP kártya és az egészségpénztári szolgáltatás nem konkurensei, hanem kiegészítői egymásnak, szembeállításuk ezért nem releváns.

A Patika Egészségpénztár ügyvezetője szerint aggályos, hogy míg az önkéntes pénztárakat a PSZÁF ellenőrzi, és a szolgáltatásokról áfás számlát kell készíteni, és a pénztáraknak ezeket ellenőrizni kell, addig a SZÉP kártyánál hasonló szabályok a mai napig nincsenek kidolgozva, ez pedig sérti az esélyegyenlőséget. Lukács szerint a SZÉP kártyára nincsenek meg az igénybevétel szabályai sem. Hiányolja azokat a statisztikákat is, amelyekből kiderülhetnének, pontosan mennyi SZÉP kártyát bocsátottak ki, és azokat valóban egészségmegőrzésre használták-e fel.

Az NGM szerint a SZÉP kártya a cafeteria-rendszer legrészletesebben szabályozott juttatása. Rögzítették a kártya működési rendjét (a kártya formátumát, elfogadási módjait, felhasználási körét), a hozzá kapcsolódó díjak és jutalékok mértékét, a kibocsátás feltételeit. A szerződést kötő munkáltatók és elfogadóhelyek, valamint a kártyával rendelkező munkavállalók száma az elképzeléseiknek megfelelően hetente mérhetően bővül.

A kibocsátók az aktuális adatokról heti rendszerességgel tájékoztatják az NGM-et. A keddi számok alapján a SZÉP kártyát kibocsátó intézményekkel (OTP csoport, MKB, K&H) eddig több mint 4600 munkáltató kötött szerződést, mintegy 47 ezer munkavállalónak van már SZÉP kártyája. A kibocsátó intézmények által együttesen megkötött elfogadóhelyi szerződések száma meghaladja a hatezret. Az elfogadóhelyek információs anyagait folyamatosan töltik fel az itthon.hu oldalra.

A pénztárszövetségi elnök kiemelte, hogy az egészségpénztári egyenleg a SZÉP kártyával szemben egyénileg is feltölthető. Az egészségpénztári számlán az adókedvezmény mértéke 20 százalék, évi maximuma 100 ezer forint, ha csak önkéntes egészségpénztári befizetésünk van. Kiemelte, a kasszákban lévő pénz kamatozik, a befizetett összeg nem vész el a naptári év végével.

Az NGM közölte, a SZÉP kártya egyenlegére a munkáltató bármikor utalhat támogatást, amelyet az utalást követő év december 31-ig kell felhasználni. Ezt a szabályt azért alkották, hogy a juttatás valóban kifejtse az elvárt gazdaságfejlesztő hatást, és ne álljon a számlán éveken keresztül felhasználatlatlanul.

Lukács a további előnyök közé sorolta, hogy a tagok által igénybe vett szolgáltatások minőségét orvosok és gyógyszerészek ellenőrzik, míg a SZÉP kártyáról nincs ilyen információ. Az NGM szerint az orvosi szempontból is releváns szolgáltatások tartalma és minősége nyilvánvalóan nem változik attól, hogy SZÉP és nem egészségpénztári kártyával fizetik. Ezért ezen szolgáltatások minőségének külön ellenőrzése nem indokolt.