A légi utaztatási tevékenység az idegenforgalmi bevételek és kiadások tételeiben jelenik meg; a nem rezidenseknek értékesített MALÉV jegyek az oldalon (bevételként), a rezidenseknek (statisztikai értelemben belföldi – a szerk.) eladott nem-Malév repülőjegyek oldalon (kiadásként) jelennek meg. Az eredmény-kimutatások alapján 1999 és 2010 között a MALÉV által eladott jegyek összértékének átlag 74 százaléka (évi kb. 80 milliárd forint) származik külföldi értékesítésből, vagyis export oldalon számolódik el. Ez átlagosan a teljes idegenforgalmi bevétel 8,4 százaléka.
A Malév üzemelés leállása után több külföldi légitársaság is jelezte, hogy nagyobb kapacitást csoportosított át Magyarországra, illetve néhány héten belül több járat is indul Budapestre, illetve onnan. Az ezekre a járatokra értékesített jegyek kétszeresen is rontják az idegenforgalmi mérleget. Egyrészt a külföldiek által vásárolt jegyek értéke kiesik az exportbevételből, amely azonnal 8,4 százalékkal csökken. Másrészt a belföldi utasok jegyvásárlása ezentúl a kiadási (import) oldalon fog megjelenni. A vizsgált időszak átlagát tekintve ez 7 százalékos növekedést jelent az idegenforgalmi importban (év kb. 28 milliárd forint), írják a Kopint-Tárki elemzői.
Az idegenforgalmi többlet tehát két irányból is csökken; egyrészt az eddig nem rezidensek által vásárolt jegyekből származó bevételek eltűnnek az exportból, másrészt a rezidensek által vásárolt jegyek külföldön kerülnek kibocsátásra, ez pedig az importot növeli – mutatnak rá.
Amennyiben a Malév 1999 és 2010 között nem üzemelt volna, az idegenforgalmi bevételek folyó áron átlagosan évente 80 milliárd forinttal alacsonyabbak, míg a kiadások 28 milliárd forinttal magasabbak lettek volna. A teljes egyenleg tehát éves átlagban (folyó áron) 108 milliárd forinttal lett volna rosszabb, aminek következtében az idegenforgalmi nettó bevétel átlagosan 25 százalékkal alacsonyabb lett volna. Vagyis a MALÉV üzemelés leállásával az idegenforgalmi mérleg többletének negyede azonnal elvész, a GDP-re gyakorolt negatív hatás pedig mintegy 0,3-0,5 százalékra rúg az áttekintett időszakban, zárul a Kopint-Tárki elemzése.
