Meglepte az elemzőket az infláció

elentősen meghaladta az elemzői várakozásokat a KSH által tegnap kiadott inflációs adat. A fogyasztói árak januárban 5,5 százalékkal emelkedtek, miközben közgazdászok 5 százalék körüli ütemre számítottak. Ez 21 hónapja a legmagasabb érték. Legnagyobb mértékben az üzemanyagdrágulás befolyásolta az inflációt, de az áfaemelés és a gyenge forint is felhajtotta az árakat. Egy hónap alatt 2,1 százalékos drágulást mért a Központi Statisztikai Hivatal, és az üzemanyagárak több mint 5 százalékkal nőttek januárban.

Mináry Borbála, a KSH főosztályvezetője a Világgazdaságnak az üzemanyagárak emelkedése kapcsán elmondta: csakúgy, mint a többi termék esetében, minden hónap 20-ig gyűjtik az adatokat, azóta már több alkalommal csökkentette az árakat a Mol. „A jövő szerdai üzemanyagár-változás már nem lesz benne a februári statisztikában” – mutatott rá.

A külső hatásoktól megtisztított érték, a maginfláció éves alapon 4,9 százalékra emelkedett az előző havi 3,3-ről. A „változatlan adótartalmú árindex”, amely kiszűri a fontosabb indirekt adók (áfa, jövedéki, regisztrációs adó) változásának hatásait pedig 3,6 százalékra ugrott a decemberi 3,3-ről éves összehasonlításban. Ennek tükrében az áfa emelése jelentős drágulást okozott.

Január elsejétől nőtt a háztartási energia, a vízdíj és a kommunális szolgáltatások ára is, azonban ez még nem jelent meg a januári indexben. Amikor a lakosságnak ki kell fizetni a megemelt díjat tartalmazó számlát, akkor jelenik majd meg – mondta Mináry Borbála.

A vártnál nagyobb áremelkedés módszertani okokkal is magyarázható – mondta lapunknak Kondrát Zsolt, az MKB Bank vezető közgazdásza. Hozzátette, a fogyasztói kosarat sokkal nagyobb mértékben módosította a KSH, mint általában. Elemzése szerint ez 0,3 százalékpontot emelt az infláción.

„A súlyrendszert miden évben felülvizsgáljuk, jelenleg nagyobb revízión esett át, és egyes csoportokban jelentősen módosultak súlyarányok” – magyarázta a KSH főosztályvezetője. „A saját tulajdonú lakás imputált lakbére már nincs az indexben, ami hatással van az árindex alakulására” – tette hozzá. Ez az adat a lakás-karbantartási cikkek és szolgáltatások árindexét tükrözte, amely azért került ki, mert a lakossági fogyasztásban ez a tétel nem szerepel. Ez a tétel 5 százalékos súly volt az indexben – hangsúlyozta Kondrát Zsolt. Ezt szétosztották a többi csoport között, az üzemanyag súlya sokat nőtt – emelte ki.

Elemzők februárban sem számítanak az infláció jelentős csökkenésére. „Februárban 5,3 százalék körül alakulhat az infláció, mivel az üzemanyagárak csökkenését ellensúlyozza a dohánytermékek jövedéki adójának emelése, valamint a háztartási energiaárak emelésének februárra csúszása” – vélekedett Suppan Gergely, a TakarékBank vezető közgazdásza. Szeptemberig 5 százalék körül beragadó inflációt jósol a közgazdász, amely a bázishatások miatt az év végére 4 százalék közelébe csökkenhet.

A Magyar Nemzeti Banknak a magas inflációs adat nem segít abban, hogy csökkentse az irányadó kamatot a jelenlegi 7 százalékos szintről, de vélhetően kamatemelést sem tesz szükségessé.