Enyhül a bérfejlesztés szigora

A korábbiakkal ellentétben mégis indulhatnának azok a cégek is közbeszerzési pályázatokon, amelyek nem hajtják végre a kormány által elvárt béremelést – áll a Nemzetgazdasági Minisztérium által tegnap az Országgyűlés elé terjesztett törvényjavaslatban. A szövegből az is kiderül, hogy a másik szankció is enyhül, vagyis a költségvetési csapokat sem zárnák el a cégek elől teljes mértékben. A beterjesztett szöveg szerint ugyanis mindez nem érvényes a Nemzeti Foglalkoztatási Alapnak az adórendszer átalakítása miatt kiegészítő munkáltatói támogatásra fordítható előirányzatából nyújtott támogatásra.

További könnyítés az is, hogy az NGM-javaslat kimondja: elegendő a béremelés végrehajtását a munkaügyi ellenőrzés megkezdésének napjára visszamenőleg teljesíteni. Így az ellenőrzést kapó vállalkozások mintegy „felszólításra”, helyben megléphetik a béremelést, és így elkerülhetnek minden szankciót.„Rendkívül pozitívnak tartom a közbeszerzésekkel kapcsolatos könnyítést. A döntés minden bizonnyal azért született meg, mert látszik, hogy a dupla kompenzációs mechanizmussal is komoly nehézségek vannak” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Dávid Ferenc. A Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára hozzátette: „A jogalkotók minden bizonnyal megértették, hogy lazítani kell a szabályokon, hiszen mindenkinek az az érdeke, hogy induljanak potens magyar vállalkozások a közbeszerzéseken.” A főtitkár szerint mindez azt jelzi, hogy „nem akarják kipasszírozni a vállalkozók utolsó csepp vérét”.

Az enyhülő környezettel kapcsolatban Dávid Ferenc kifejtette: a javaslat direkt hatása nehezen mérhető fel ma még, de fontos, hogy a konkrét pályázatokon túl gesztusértéke is van a beterjesztésnek, „mindez ugyanis kedvet gerjeszthet a pályázatokon való részvételre” – tette hozzá.

Nem vonják el a mezőgazdaság támogatásait, ha nem hajtják végre az elvárt béremelést – ez szintén kiderül a benyújtott javaslatból. A korábbi szabályozás szerint a tisztán uniós támogatásoktól ugyan nem, de a vegyes támogatások hazai költségvetésből finanszírozott részétől elestek volna a mezőgazdasággal foglalkozó munkáltatók. A most benyújtott javaslat indoklásában azonban kiemeli: az ágazatban jellemző a bérek szezonalitása, és a vis maior helyzetek miatt is „aránytalan nehézségeket jelent” az agráriumban a béremelés gyakorlati végrehajtása.„A 2011-es évi rekordjövedelem a mezőgazdaságban önmagában is lehetővé tett egy béremelést, így a sikeres, nagyobb agrárcégekben megtörtént a bérek elvárt szintű emelése” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Raskó György. Az agrárközgazdász ugyanakkor rámutatott, mindez nem mondható el sok más ágazatról, például az iparról, amely nem képes ezt végrehajtani, „vagy ha mégis, akkor az meg nem termelt jövedelem, hiszen nincs olyan többletteljesítmény, amelyből finanszírozni lehetne a bérfejlesztést. A kormány mostani enyhítő intézkedései mögött az húzódik meg, hogy világossá vált: a cégek leépítik azt a létszámot, akikre a jelen körülmények között végképp nincs szükség. Ám attól, hogy ilyen könnyítéseket tettek, a végső döntések már megszülettek” – tette hozzá. Raskó szerint a mezőgazdaság most felvetett mentessége „pár száz ember munkahelyét esetleg megmentheti, de a vállalkozások racionalizálása döntően már lezajlott.”

A politikus azt tervezi, hogy az évi 30 millió eurót meghaladó profitot termelő cégek társasági adóját 22 százalékra emeli a jelenlegi 19-ről. Fico ezenkívül 19 százalékról 25 százalékra emelné tervei szerint az évi több mint 33 ezer euró (mintegy 9,6 millió forint) jövedelemmel rendelkező szlovákok személyi jövedelemadóját.

Robet Fico a bankszektor adózását sem hagyná változatlanul. Azt mondta, hogy ha az ágazat rekordprofitra tett szert, akkor rekordadót kell fizetnie. A szlovák bankágazat adózott eredménye 34 százalékkal, 674,2 millió euróra nőtt tavaly. Szlovákia korábban 0,4 százalékos speciális bankadót vetett ki a kereskedelmi bankoknál elhelyezett vállalati betétekre, ez komoly bírálatot váltott ki a bankok részéről. A Robet Fico vezette Smer ezt az adót 0,7 százalékra emelné.

A bevezetésekor a mostani, magyarországi bérfeszültségekhez hasonló problémákat felvető egykulcsos adó megszüntetésének oka az euróövezet elhúzódó adósságválsága. Mindez ugyanis lassítja a gazdasági növekedést Szlovákiában, amelynek növelnie kell bevételeit, hogy a tervezett három százalék alá szorítsa GDP-arányos államháztartási hiányát jövőre.

Braunmüller Lajos Fico: Szlovákia visszalép az egykulcsos rendszertől A vasárnapi választások után Szlovákia lebontja az egykulcsos személyi jövedelemadó- és társaságiadó-rendszert, hogy a gazdag szlovákok és a vállalatok nagyobb részt vállaljanak a pénzügyi konszolidáció terheiből – mondta a Reutersnek Robert Fico, aki a Smer párt vezetőjeként nagy valószínűséggel Szlovákia következő miniszterelnöke lesz.

A politikus azt tervezi, hogy az évi 30 millió eurót meghaladó profitot termelő cégek társasági adóját 22 százalékra emeli a jelenlegi 19-ről. Fico ezenkívül 19 százalékról 25 százalékra emelné tervei szerint az évi több mint 33 ezer euró (mintegy 9,6 millió forint) jövedelemmel rendelkező szlovákok személyi jövedelemadóját.

Robet Fico a bankszektor adózását sem hagyná változatlanul. Azt mondta, hogy ha az ágazat rekordprofitra tett szert, akkor rekordadót kell fizetnie. A szlovák bankágazat adózott eredménye 34 százalékkal, 674,2 millió euróra nőtt tavaly. Szlovákia korábban 0,4 százalékos speciális bankadót vetett ki a kereskedelmi bankoknál elhelyezett vállalati betétekre, ez komoly bírálatot váltott ki a bankok részéről. A Robet Fico vezette Smer ezt az adót 0,7 százalékra emelné.

A bevezetésekor a mostani, magyarországi bérfeszültségekhez hasonló problémákat felvető egykulcsos adó megszüntetésének oka az euróövezet elhúzódó adósságválsága. Mindez ugyanis lassítja a gazdasági növekedést Szlovákiában, amelynek növelnie kell bevételeit, hogy a tervezett három százalék alá szorítsa GDP-arányos államháztartási hiányát jövőre.-->