Ráijesztett a piacokra Kína
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A hír, amely általános bizonytalanságot okozott, első látásra valóban aggasztó: az évek óta a világgazdaság egyik húzóerejének számító Kínában ugyanis a kormány a „mágikus” 8 százalék alá, 7,5 százalékra rontotta le a gazdasági idei növekedési kilátásait. Ez nemcsak jelentősen elmarad a tavalyi 9,2 százaléktól, hanem a Reuters szerint 1990 óta a leggyengébb adatnak számít.
A borúlátás egyrészt arra vezethető vissza, hogy az erősen exportfüggő kínai gazdaság legfőbb piacait is a növekedés lassulása, illetve recesszió fenyegeti: az eurózónában például 0,3 százalékos visszaesés várható az idén. A kínai külkereskedelem növekedési üteme a tavalyi felére, 10 százalékra csökken, érzékeltette a negatív trendet Ven Csia-pao miniszterelnök a kínai parlament tegnap kezdődött éves ülésszakán. Másrészt az ország az eddiginél óvatosabb monetáris politikát követ majd, azaz egyre inkább lealkonyul „az olcsó pénz” korszakának: „Próbáljuk magunkat megvédeni a pénzügyi rendszerben rejlő kockázatoktól azáltal, hogy a pénz és a hitel iránti keresletet és kínálatot jobban öszszehangoljuk” – magyarázta.
A kabinet ezzel gyakorlatilag az ingatlanpiaci buborék további dagadását és ezzel a bankszektorra leselkedő veszély enyhítését, valamint az infláció elszabadulását próbálja megakadályozni: utóbbit a tavalyi 5 százalék feletti szintről 4 százalékra szorítaná. Emellett egyik fő céljának tekinti a belső kereslet felfuttatását a bérek növelése által, illetve a nyugdíjrendszer kiterjesztésével, ezzel is csökkentené ugyanis függőségét az exportpiacoktól. A kilátások romlása ellenére elemzők úgy vélik, még így is 8–8,5 százalék között lesz a növekedés üteme az idén. Összességében tehát – mint az Equilor elemzése megjegyzi – összeomlás továbbra sem lesz, de „a növekedési várakozások és a jolly joker-szerep sérülése más régiókban is kiábrándulást hozhat.
Fokozódó feszültség, növekvő biztonsági kiadások
Jelentősen, 11,2 százalékkal növeli a katonai célú kiadásokat Kína az idén: összesen 670 milliárd jüant (80 milliárd eurót) szán majd erre a célra. Még ennél is több, 701 milliárd jüan jut az országon belüli rend, a bíróságok és a börtönök fenntartására: ez 11,5 százalékos plusz 2011-hez képest. A kormány a közelmúltban újabb biztonsági erőket küldött Tibetbe, ahol egyre erősödnek a tüntetések. Az elmúlt egy évben már több mint húsz tibeti szerzetes gyújtotta fel magát, ketten éppen a parlamenti ülésszak kezdete előtt. A kormányfő ennek ellenére csak annyit jegyzett meg: továbbra is célnak tekintik a Kínában élő népek egységét.
Wéber Balázs Fokozódó feszültség, növekvő biztonsági kiadások Jelentősen, 11,2 százalékkal növeli a katonai célú kiadásokat Kína az idén: összesen 670 milliárd jüant (80 milliárd eurót) szán majd erre a célra. Még ennél is több, 701 milliárd jüan jut az országon belüli rend, a bíróságok és a börtönök fenntartására: ez 11,5 százalékos plusz 2011-hez képest. A kormány a közelmúltban újabb biztonsági erőket küldött Tibetbe, ahol egyre erősödnek a tüntetések. Az elmúlt egy évben már több mint húsz tibeti szerzetes gyújtotta fel magát, ketten éppen a parlamenti ülésszak kezdete előtt. A kormányfő ennek ellenére csak annyit jegyzett meg: továbbra is célnak tekintik a Kínában élő népek egységét.-->


