Hatszázmilliárdos kiigazítás jön
A megkezdett percenként, illetve elküldött SMS-enként 2 forintos távközlési szolgáltatási adó esetében nyilvánvalóan ez a helyzet: mint azt a program szerzői leszögezik, hasonló adó Máltán már létezik. Talán kissé aggályosabb a 0,1 százalékos kulccsal jövőre induló pénzügyi tranzakciós „illeték”, amely 130–228 milliárd forinttal növelheti a bevételeket: a 130 milliárd forinthoz elég egy tranzakciónként 30 ezer forintos felső határ, ez azonban lehet magasabb is, és az sem kizárt, hogy végül egy sávos konstrukció lesz a befutó, a készpénzforgalmat pedig magasabb kulcs fogja büntetni. A biztosításszektorban a különadót, a baleseti adót és a tűzvédelmi hozzájárulást egységes biztosítási adó „váltja ki”, ennek kulcsa a kgfb esetén 30 százalék, a cascónál 15 százalék, a baleseti és vagyonbiztosításoknál pedig 10 százalék lesz. Az energiaszektor különadóját 2012-vel kivezetik, „cserébe” az energiaellátók (2009-ben bevezetett) jövedelemadójának kulcsa jövőre 8 százalékról 16 százalékra emelkedik, ami 55 milliárd forintos többletbevételt jelent a tervek szerint. Megszűnik ugyanakkor néhány kisebb adó: a gyógyszertár szolidaritási díj, a magánszemélyek 98 százalékos különadója, valamint a katasztrófavédelmi hozzájárulás.
Az elektronikus útdíjat legkésőbb 2013. július 1-ig kell bevezetni: ettől éves szinten 150 milliárd forintot vár a kormány, így a 2013-as egyenleget „mindössze” 75 milliárd forinttal fogja javítani.
Az önkormányzatok a strukturális reformok vesztesei: a terv tavalyihoz képest mintegy 100 milliárd forintos megszorítást irányoz elő: ebből 73 milliárd a már elfogadott, nagyrészt jövőre hatályba lépő intézkedésekből – kistelepülési önkormányzatok összevonása, megyei intézmények államosítása, önkormányzati hitelezés szigorítása – származhat, a fennmaradó részt a városoknak kell megspórolniuk, közelebbről meg nem határozott módon. 2013-tól minden iskola állami fenntartásba kerül. Az állam a teljes közoktatási rendszert magához veszi az óvodák kivételével, így a bérezés is állami feladat lesz. Az önkormányzatnak az iskolai infrastruktúrát kell fenntartania saját zsebből, valamint a gyerekek étkeztetését is el kell látnia. A felsőoktatás támogatása is tovább szűkül jövőre, azt azonban még nem írja le a program, hogy pontosan mennyivel.
A tömegközlekedésben is további megszorítások várhatók. A helyközi közlekedés támogatását 45–60 milliárd forinttal csökkentenék, az igazi vesztes azonban Budapest lehet. Jövőre már csak 10 milliárd forintot kapna a főváros a BKV működtetésére az idei 32,3 milliárd után. Hosszú távon pedig a cél az, hogy egyáltalán ne adjon az állam közvetlen támogatást a fővárosi tömegközlekedésre, hanem legyen önfenntartó a rendszer. A költségeket az elektronikus útdíj bevételeiből, Budapest és az agglomeráció nagyobb hozzájárulásával, dugódíjjal, valamint jegyáremeléssel kéne kitermelni.
A Széll Kálmán-terv újabb verziója idén 10, jövőre további 40 milliárd forint megtakarítást irányoz elő a gyógyszer-támogatási kiadásokban. Gyógyszerpiaci szakértők szerint ez azért aggályos, mert egyelőre az első Széll Kálmán-tervben erre az évre meghatározott 83, illetve a jövőre előírt 37 milliárd forintos megtakarítás is illúziónak tűnik - még akkor is, ha a kormány eltökélt, és minden elképzelhető eszközt bevet a kiadások lefaragásáért. Folyamatosan monitorozzák, hogy kellően hatékony-e egy gyógyszer, megéri-e a támogatása, de akadnak a betegeket közvetlenebbül érintő intézkedések is. Ilyen például, hogy a legrászorultabbak, akik úgynevezett közgyógyellátási igazolványra gyakorlatilag ingyen kapják gyógyszereiket, az eddiginél jóval kevesebb készítményhez juthatnak így hozzá. De annak a Magyarországon még újdonságnak számító gyakorlatnak a bevezetése is ebbe a körbe tartozik, mely szerint egyes krónikus betegek – például a legújabb döntés szerint a diabéteszesek – csak akkor kapják meg támogatással a legkorszerűbb terápiát, ha mindent megtesznek azért, hogy állapotuk ne romoljon. (A cukorbetegek szénhidrátfogyasztását például negyedévente ellenőrzik majd.)
Mindezek eredményeként az államháztartás GDP-arányos hiánya az idén a korábbi tervekkel összhangban 2,5 százalék lehet (a magánnyugdíjpénztári tagok idei visszalépéséből származó pluszbevételek nélkül), jövőre pedig tovább, 2,2 százalékra csökkenhet a deficit.
A program alap-makropályája az idén mindössze 0,1 százalékos GDP-növekedéssel számol (és ugyanezt az ütemet valószínűsíti az EU egészére is). A háztartások fogyasztása 2012-ben 1,4 százalékkal csökken a prognózis szerint: a végtörlesztés és az árfolyamgát rendre 370, illetve 150 milliárd forinttal javítja ugyan a háztartások nettó vagyoni helyzetét, de prognózis szerint a megtakarítási ráta is nőni fog. A munkaerőpiacon nem várható fordulat: az átlagos munkanélküliség az idén is a tavalyi, 10,9 százalékos szinten marad, az infláció viszont 1,3 százalékponttal, 5,2 százalékra emelkedik.
„A következő lépés – Széll Kálmán-terv 2.0”
Az új konvergenciaprogram és az egyéb strukturális átalakításokat tartalmazó Nemzeti Reform Program együtt „adja össze” az új Széll Kálmán-tervet, hivatalos címén A következő lépés – Széll Kálmán-terv 2.0 nevű programot. Az így összesen mintegy 500 oldalas tervezet a kormányzat terveinek és az eddig megtett lépéseknek az összegzése. Bemutatja a devizahitelesek megsegítését, a nyugdíjváltozásokat – megemlítve az egyéni számlavezetés és az egyéni várománynyilvántartás bevezetésének szükségességét –, a munkaerőpiaci, oktatási, egészségügyi, közszférát érintő átalakításokat. Ígéretet tesz egyebek mellett a lánctartozások felszámolására és a banki hitelezés beindítására irányuló törvényekre. A Széll Kálmán-terv a GDP-pályát a kormányzat számításai szerint a következő években 2,1–4,3 százalékkal téríti felfelé, míg a reálbérben 6–12 százalékos csökkentést hoz az alappályához képest. A beruházásokat 0,6–1,4 százalékkal emelheti a terv.
