Eurózóna: még egy hónap a földindulásig

„Make up or brake up” – ezzel a szójátékkal üzent tegnap burkoltan eurózónabeli kollégáinak David Cameron brit miniszterelnök az úgynevezett kormányfői kérdések félórájában a helyi parlament alsóházában. Bár a Guardian által idézett Cameron-megjegyzés – „tegyétek rendbe magatokat, vagy oszoljatok fel” – egyelőre túlzásnak tűnik, az euróövezet erodációja hamarosan elindulhat, ahogy ezt az athéni események sejtetni engedik. Azt már kedden tudni lehetett, hogy Görögországban a koalíciós egyeztetések kudarca miatt újabb választások lesznek, tegnap pedig már az is kiderült, hogy ezt június 17-én tartják majd.

Addig Panagiotisz Pikrammenosz magas rangú bíró vezetésével egy ideiglenes kormány áll majd fel, amelynek – a halasztást nem tűrő problémák kezelése mellett – elsődleges feladata a választások előkészítése lesz. A május hatodikán megválasztott parlament ugyan ma valószínűleg leteszi az esküt, de holnap vagy szombaton fel is oszlik.
Figyelembe véve, hogy a májusi választásokon a voksok mintegy kétharmadát az EU–IMF-hitelcsomagot elutasító pártok kapták, a legfrissebb közvéleménykutatásokat pedig a közéjük tartozó Radikális Baloldali Koalíció vezeti, komoly esélye van annak, hogy a júniusi 17-i választás után ezek a politikai erők kerülnek kormányra.

Egy ilyen kabinet valószínűleg a hitelcsomag újratárgyalását és a megszorítások enyhítését kérné a nemzetközi közösségtől, amibe az jelen állás szerint nem menne bele, és leállítaná a hitelek fizetését. Ezek nélkül Görögország nem lenne képes törleszteni adósságait hitelezői felé, azaz csődbe menne, és feltehetőleg az eurózóna elhagyására kényszerülne.

Utóbbi forgatókönyv már az uniós vezetők között sem tabutéma, még ha hivatalosan tegnap is azt hangoztatták, hogy mindent megtesznek majd Görögország eurózónában tartása érdekében. A hírekre a piacok is hektikusan reagáltak: az európai tőzsdék például délelőtt még zuhantak, délutánra viszont nagyrészt ledolgozták a hátrányt.

A bizonytalanságot a forint is megszenvedte: a hazai fizetőeszköz 297,5-ig esett az euróval szemben, majd délután visszajött 295-ig. „Az újabb gyengülés elsősorban a görög fejleményeknek köszönhető, ugyanakkor tény, hogy a forint továbbra is a legsebezhetőbb valuta a térségben” – mondta a Világgazdaságnak Saághy Pál, utalva arra, hogy a régiós valuták közül tegnap napközben a forint zuhant a leginkább. Az Equilor devizaüzletágának vezető üzletkötője ezzel együtt úgy véli: amennyiben Görögország „nem zuhan össze” az új választásokig – például „nem rohanják meg a görögök a bankokat” –, akkor a forint várhatóan a 293–300-as sávban mozog majd a következő hetekben.

A helyi bankok „kifosztása” korántsem alaptalan aggodalom: a hellének hétfőn 700 millió eurót vettek ki a pénzintézetekből, és a Reuters szerint kedden is hasonló méretű pénzkiáramlás történt. A bankok helyzete „nagyon nehéz”, a bankrendszer pedig „nagyon gyenge”, figyelmeztetett Georgiosz Provopoulosz, a görög központi bank elnöke.

Mindezek felett Athénban újabb botrány borzolja a kedélyeket. Kedden ugyanis a Lukasz Papademosz vezette görög kormány 435 millió euróból teljes egészében kifizette azokat a magánhitelezőket – jellemzően hedge fundokat –, amelyek aznap lejáró görög államkötvényekkel rendelkeztek, de márciusban elutasították az adósságátstrukturálást, azaz nem voltak hajlandóak maguk is áldozatot vállalni a hellén adósság elviselhető szintre csökkentésében.

Míg tehát ezek a hitelezők jelentős nyereséggel szálltak ki a görög papírokból – hiszen az elmúlt fél-egy évben jóval névértékük alatt juthattak hozzá azokhoz a másodlagos piacokon –, addig azok a befektetők, akik márciusban hajlandóak voltak „önként” elfogadni a felajánlott adósságátstrukturálást, átlagban mintegy hetven százalékot buktak a görög kötvényeken. Mint a Reuters egyik, magát megnevezni nem kívánó forrása a hírügynökségnek fogalmazott: „Botrányos. Sok szerencsét a következő adósság­átstruktuláshoz!”

Bankárcsúcs hitelminősítő ügyben

Európa húsz legnagyobb bankja egyeztetett tegnap Frankfurtban arról, hogyan szorítsák vissza a három amerikai hitelminősítő intézet, a Moody’s, az S&P és a Fitch dominanciáját, adta hírül a Reuters. „Rosszul ítéltek meg helyzeteket, amiben közrejátszhatott az, hogy a kibocsátók fizetik őket” – mondta az egyik forrás, megkérdőjelezvén függetlenségüket. Az olasz banklobbi közben – a tömeges leminősítésére reagálva – arra kérte a szabályozó szerveket, hogy hagyják figyelmen kívül a fenti hitelminősítők jelentéseit.