BUX 39,291.95
-1.05%
BUMIX 3,765.98
-0.37%
CETOP20 1,793.99
0.00%
OTP 8,364
-1.99%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
-4.25%
0.00%
0.00%
ZWACK 18,550
+0.27%
0.00%
ANY 1,575
+0.64%
RABA 1,125
0.00%
-3.14%
-3.00%
-2.52%
-1.93%
-0.59%
-6.73%
-0.61%
0.00%
+0.15%
OTT1 149.2
0.00%
-1.35%
MOL 2,922
-0.95%
DELTA 39.95
+0.13%
ALTEO 2,390
-0.83%
0.00%
0.00%
EHEP 1,030
-1.90%
-0.83%
0.00%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-0.50%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
-2.31%
+0.78%
0.00%
-1.07%
+0.20%
GOPD 12,900
0.00%
OXOTH 3,690
0.00%
+0.93%
NAP 1,238
-0.16%
0.00%
-4.02%
Forrás
RND Solutions
Magyar gazdaság

Újra lecsaphat Magyarországra a hitelminősítő?

A Fitch Ratings áprilisban felsorolta az azokat a tényezőket, amelyek javíthatják, illetve ronthatják Magyarország adósminősítését. A költségvetési hiány csökkentésének kérdésekben a kormány előrelépést ért el, az „unortodox” intézkedések azonban elemzők szerint továbbra is jellemzik a gazdaságpolitikai lépéseket.

Magyarországot leminősíthetjük, ha nem sikerül időben megegyezni egy hitelkeretről, ha a vártnál nagyobb visszaesést szenved el a gazdaság, és akkor is, ha újabb „unortodox” intézkedéseket hoz a kormány, amely destabilizációs hatású – írta április végén, Orbán Viktor és José Manuel Barroso találkozója után kiadott elemzésében a Fitch Ratings, a legnagyobb európai hitelminősítő. Megjegyezték, az is leminősítéshez vezethet, ha csökken a kormányzat elkötelezettsége a fiskális konszolidáció terén.

A kormányzat elkötelezettsége javult a költségvetési konszolidációt illetően, hiszen a Széll Kálmán-terv 2.0-val már az Európai Bizottság is úgy látja, hogy a GDP 3 százaléka alá csökkenhet a költségvetési hiány, és jövőre is az alatt maradhat. Idén 2,5, jövőre pedig 2,9 százalékos lehet a deficit Brüsszel szerint, és ezzel Magyarország kikerülhet a túlzottdeficit-eljárás alól. Emlékezetes, hazánk az EU-s csatlakozás óta eljárás alatt áll a magas költségvetési deficit miatt.

Ugyanakkor a magyar kormány nem biztos, hogy olyan intézkedéseket választott, amelyek elnyerhetik a hitelminősítő ügynökségek tetszését. A Buda-Cash Brókerház közgazdászai egy elemzésükben úgy vélekedtek, a tranzakciós adó bevezetése azt jelzi, hogy a kormány újra az „unortodox” gazdaságpolitika irányába mozdult el. A Fitch elemzése szerint az újabb nem szokványos gazdaságpolitikai lépések pedig újra leminősítéshez vetethetnek.

A gazdasági növekedés kilátásai sem alakulnak fényesen. A magyar gazdaság az első negyedévben 0,7 százalékkal zuhant éves alapon nyers adatok alapján (a Világgazdaság Online által megkérdezett közgazdászok 0,4 százalékos visszaesésre számítottak), naptárhatástól megtisztítva pedig 1,3 százalékos a zsugorodás mértéke a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) keddi előzetes becslése alapján.

Egyes londoni elemzők megkezdték a növekedési prognózisaik felülvizsgálatát, mások már csökkentették is azt. Peter Attard Montalto, a Nomura londoni közgazdásza a GDP-adat közlése után elemzésében azt írta, hogy a korábbi 0,6 százalékos visszaesés helyett már 1,1 százalékos zsugorodást várnak idén Magyarországon. A Capital Economics közgazdásza pedig megerősítették -1,5 százalékos várakozásukat. A Fitch Ratings még januárban vágta vissza 0,5 százalékról -0,5-re a magyar GDP-előrejelzését.

Összességében a költségvetési konszolidáció terén előrelépést ért el a kormány, de ezt némileg ellensúlyozhatja, ha a Fitch „unortodox”-nak ítéli meg a Széll Kálmán-terv 2.0 egyes lépéseit. Negatív lehet, ha a gazdasági növekedés nem áll helyre, és az is, ha nem sikerül időben megegyezni az IMF-fel egy hitelkeretről.

Délután a Fitch Ratings is közzétette friss elemzését, és továbbra is 0,5 százalékos gazdasági visszaesését vár Magyarországon 2012-re.

Emlékezetes, mindhárom nagy hitelminősítő ügynökség „bóvli”, vagyis a befektetésre nem ajánlott kategóriába minősítette le Magyarországot. Az adósminősítés margójára pedig „negatív” kilátást írtak, amely jelzi, hogy nagyobb esély van újabb leminősítésekre, mint a besorolás szinten tartására.

Az IMF-hitel sem oldana meg mindent?

A Buda-Cash elemzői arra is felhívták a figyelmet, hogy az IMF-megállapodás sem jelentene teljes védelmet a magyar eszközöknek és a forint számára sem.

2008 őszén, amikor Magyarország megkötötte az EU/IMF/Világbank hármassal a hitel-megállapodást a forint/euró kurzus jellemzően a 270-280-as szint között mozgott. 2009 márciusában viszont a jelzálogpiaci válság elmélyülésével a forint a 316-os szintig gyengült az euró ellenében, de legalább az államadósságunk finanszírozása biztosított volt – mutattak rá az elemzők

A Buda-Cash szerint a jelenlegi – elsősorban eurózónás – fejlemények miatt Magyarországnak egyre nagyobb szüksége van a védőhálóra, hiszen a befektetők sérülékeny országnak tartanak, ezért egy esetleges sokkhelyzetben az elsők között szabadulnának meg egy, a befektetésre nem ajánlott adós-besorolású ország eszközeitől.

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek