Soros György szerint elképzelhetetlen, hogy Németország kilépjen ki az eurózónából, és újra bevezesse a német márkát.

Ez csak abban az esetben volna lehetséges, ha az egész eurózóna összeomlana, ez viszont olyannyira drága és káros lenne, gazdaságilag és politikailag is, hogy Németország ezt a lehetőséget mindenáron el fogja kerülni – mondta a magyar származású befektető a Spiegel online kiadásának adott keddi interjúban. Az eurózóna szétesése Soros szerint Németország számára növekvő munkanélküliséget és a drámai visszaesését okozná.

De az eurózóna fenntartása az eladósodott tagállamok helyzetét még rosszabbá teszi majd. Az eredmény pedig egy olyan Európa lesz, amelyben Németországra mint birodalmi hatalomra tekintenek, a többi állam már nem csodálni és követni fogja,hanem ellenállnak neki, mert Németországot elnyomóként fogják értékelni.

Azzal Soros egyetért, hogy az eladósodott tagállamok elmulasztották a strukturális reformjaikat és lehetőségeik felett éltek, a baj viszont az, hogy hátrányaik a mostani büntetőpolitika miatt tovább nőnek. Olaszországnak például minden évben nemzeti össztermékének hat százalékát kell csak arra fordítania,  hogy Németországhoz hasonló kiindulópontot foglaljon el.

Ennek oka, hogy Olaszország sokkal több kamatot fizet adósságai után. Ezzel a hátránnyal lehetetlen behozni a versenyképességi elmaradást.
Soros szerint adósságcsökkentő programra van szükség, és ennek sikeres azon múlik, hogy elég átfogó és meggyőző lesz-e. Ráadásul Németországnak hasonló előnyökkel járna, mint Amerikában a Marshall-terv.

Olaszország például nagyon hálás lenne Németországnak, ha utóbbi hozzájárulna az ország pénzügyi költségeinek csökkentéséhez. Ráadásul ennek feltételeit Németország határozhatná meg. Tragikus történelmi tévedés, hogy Németország ezt a lehetőséget nem ismeri fel.
Soros szerint már nincs három hónap az eurózóna átépítésére, csak három nap, vagyis a csütörtök-pénteki EU-csúcson bátor lépéseket kell tenni.

Angela Merkel azonban csapdába esett. Nem tudja megváltoztatni azt a narratívát, amely a német fejekben van, vagyis hogy a fő gond, hogy az eladósodott államok nem végezték el házi feladataikat. Közben viszont be kellett látnia, hogy az euró így nem működik, és a válságmenedzselés sem mehet tovább az eddigi módon. És az eurót is mindenképpen meg akarja tartani.

Soros György úgy véli, az eurózóna fő problémája az adósságteher, ennek elbontására pedig azt javasolja, hogy hozzanak létre egy európai pénzügy ügynökséget, amely az Európai Központi Bankkal együtt már megtehetné azt, amit egyedül nem. Létrehozhatna egy adósságtörlesztési alapot, amilyet a németországi baloldal javasol. Ez az alap felvásárolhatná a spanyol és az olasz államadósság nagy részét, ennek fejében pedig a két államot strukturális reformokra kötelezhetné. Ennek fedezetet rövid lejáratú eurókötvényekből lehetne előteremteni, amelyet az összes tagállam szavatolna.

Mivel a finanszírozási költségek ilyen kölcsönök esetében nagyon alacsonyak lennének, az alap ezt az előnyt továbbadhatná az érintett államoknak. Ez óriási megkönnyebbülés lenne olyan államok számára mint Spanyolország és Olaszország. Utóbbi egy százalékkal alacsonyabb kamattal juthatna friss pénzhez. Ez a megoldás azonban Görögország esetében Soros szerint nem alkalmazható. A görögök megmentéséhez hatalmas nagylelkűség kellene, mert az ottani helyzet túlzottan mérgezett.