Lord Simon Wolfson brit vállalkozó tavaly írta ki pályázatát egy gazdasági tanulmányra az eurózóna elhagyásának mikéntjéről. Négyszáz pályázat érkezett Wolfson felhívására, amely a Nobel-díj mellett a második legjelentősebb, pénzjutalommal járó díj a közgazdaságban. A pályázók arra keresték a választ, hogyan léphet ki egy állam a közös devizatérségből úgy, hogy ezzel a lehető legkevesebb kárt okozza az EU-nak.
A City egyik legjelentősebb gazdasági elemzőházának szakértője úgy véli, hogy az eurózóna elhagyása után az érintett állam saját valutája és az euró átváltási kurzusa paritáson lenne. A bankjegyek kinyomtatásáig szüneteltetnék a készpénzfizetést és a helyzet stabilizálódásáig bezárnák a bankokat. Ezzel Bootle meglátása szerint el lehet kerülni a betétek kimenekítését és a hiperinflációt - írja a Die Presse.
A kilépő ország szigorú takarékossági intézkedéseket és inflációs célt jelentene be és hat hónapig még engedélyeznék az euróban történő kifizetéseket is. A független szakértők által felügyelt terv részeként megtiltanák az inflációkövetést a bérek tekintetében, a jegybank pedig nagy mennyiségű államkötvényt vásárolna. A kilépő ország újratárgyalná adósságait és valószínűleg jelentős engedményeket érne el ezen a téren. Bootle felhívja a figyelmet arra, hogy az eurózóna elhagyását nem szabad széleskörű politikai vita tárgyává tenni, mert ez esetben a folyamat elhúzódna és a károk megnövekednének.
Derek Scott, a Wolfson díj zsűrijének vezetője, aki a Blair-kormány gazdasági tanácsadójaként is dolgozott, azzal indokolta a döntését, hogy szerinte az EU vezetőinek el kéne olvasniuk a tanulmányt, ez ugyanis hasznosabb, mint ha továbbra is működésképtelen megoldási javaslatokon dolgoznának.
