Higgadtság és csigavér kell
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság A jövő évi makropálya megalapozottsága, a közszféra aránya a foglalkoztatásban, a tranzakciós illeték jegybankra való kiterjesztése: ezekben a kérdésekben ütközött a magyar álláspont a nemzetközi szervezetekével – fejtette ki tegnap Varga Mihály tárca nélküli miniszter a közrádióban.
Az IMF-delegáció szerint a közszféra túlságosan magas arányt képvisel a foglalkoztatottak között. A hazai főtárgyaló ezzel kapcsolatban jelezte: az arányt nem leépítésekkel, hanem a versenyszférában foglalkoztatottak számának növelésével kellene javítani. Ezzel lényegében megismételte Orbán Viktor szerdai kijelentését, mely szerint a magyar kormány a bankok érdekeit szem előtt tartó Európával szemben inkább a munkahelyeket védi.
A tranzakciós illetékkel kapcsolatban is a miniszterelnöktől már ismert gondolatmenetet hallhattuk újra: a felhalmozott adósság felszámolásából a pénzügyi szférának is ki kell vennie a maga részét. Az illetéknek a Magyar Nemzeti Bankra (MNB) való kiterjesztésére vonatkozóan az IMF és az unió delegációja is az Európai Központi Bank kedden közzétett véleményéhez csatlakozott, amely szerint a törvény csorbítja a jegybank függetlenségét. Varga Mihály ezzel kapcsolatban megjegyezte: „ha szükség lesz erre, akkor nyilván ehhez a kérdéshez hozzá fogunk majd nyúlni”.
Az IMF-delegáció egyelőre nem állt a nyilvánosság elé, David Hawles, az IMF nemzetközi kapcsolatokért felelős igazgatóhelyettese tegnap Washingtonban egy kérdésre válaszolva annyit közölt: a szervezet jelentést készít a magyarországi látogatásról. Ebben – az [origo] értesülései szerint – várhatóan kételyeiket fejezik ki a jövő évi hiánycél tarthatóságával kapcsolatban: a jegybanktól várt illetékbevétellel eleve nem számolnak, és nem tartják megalapozottnak a munkahelyvédelmi akciótervet sem, becsléseik szerint így – további intézkedések nélkül – a GDP-arányos deficit nem a költségvetési törvény szerinti 2,2 százalék, hanem annak kétszerese körül alakulhat.
Kérdés, hogy ezeket a kifogásokat a kormány miként értékeli. Orbán Viktor szerdai nyilatkozata alapján úgy tűnik, hogy a budapesti kabinet ragaszkodik a tranzakciós illeték jegybankra való kivetéséhez – annak ellenére, hogy a monetáris finanszírozást az EU-alapszerződés tiltja –, és az is kérdés, hogy a gazdaságpolitikai irányvonal milyen mértékű megváltoztatása fér bele a még elfogadható árba. A miniszterelnök a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) csütörtöki találkozóján egyértelműen fogalmazott: ha a mostaninál alacsonyabb kamaton akarunk hitelt felvenni, akkor meg kell állapodni az IMF-fel, de mérlegelni kell, hogy „nem kér-e olyat az IMF, ami többet ártana a másik oldalon, mint amennyit nyernénk vele a pénzügyi oldalon”. A tárgyalásokon ezért „vashideg logikára, higgadtságra és csigavérre” lesz szükség – közölte a miniszterelnök.
Félő, hogy új rendszert kell építeni?
„Csak a vak nem látja, hogy olyan mélységű átrendeződés történik most, amely súlyában összevethető az 1990-es változásokkal. A miniszterelnök szerint Nyugat-Európa „inkább hanyatló pályán” tűnik haladni, miközben Közép-Európa előtt óriási lehetőségei nyílnak. Új gazdasági rendszert kell fölépíteni Kelet-Közép-Európában, reméljük, a demokrácia helyett nem kell új politikai rendszert kigondolni és fölépíteni a túlélés érdekében” – adott hangot aggodalmának a VOSZ csütörtöki rendezvényén Orbán Viktor. Kijelentette: örül, hogy az IMF nem volt itt az elmúlt másfél-két évben, máskülönben ugyanis a gazdaságpolitika több elemét – az egyenként is több százmilliárd forintot hozó bankadót, a válságadókat és a nyugdíjkasszákat említette – nem tudtuk volna megvalósítani. „Az IMF a kormány számára nem érzelmi kérdés, a viszonyunk sem érzelmi kérdés” – foglalta össze a budapesti álláspont lényegét.
