Magyar hústermékekkel bombázná a távol-keleti piacokat a kormány

„Keleti nyitás és nyugati tartás” – így összegezte tegnap Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter azt a külgazdasági stratégiát, amelyet az elkövetkező években követni kíván a magyar kormány.

A keleti nyitás jegyében a gyorsan növekvő EU-n kívüli piacokra koncentrál majd a kabinet: a miniszter a lehetőségekkel kecsegtető térségek között említette – többek között – Észak-Afrikát, Közel-Keletet, Közép-Ázsiát, Indiát, Kínát és Dél-Koreát. A kivitel bővítése során helyzetbe kívánják hozni a magyar kkv-kat is – ezt a célt szolgálják az egyes külpiacokon várhatóan ősszel megnyíló kereskedőházak is.

Utóbbiak gyakorlati szerepéről szólva elmondta: ha például a Szaúd-Arábiában létesítendő kereskedőházhoz befut egy igény élelmiszerszállításra, akkor az új intézmény felkutatja majd az igényt kielégíteni képes magyar kkv-kat, és segíteni fog az üzlet finanszírozásában is. Ebben kulcsszerep fog hárulni a Magyar Export-Import Bankra (EXIM) és a Magyar Exporthitel Biztosítóra (MEHIB), amelynek vezetésére Nátrán Rolandot, a Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) korábbi helyettes-államtitkárát kérte fel a miniszter a közelmúltban.

A kormány arra számít, hogy a nemrég közvetlen állami tulajdonba került két intézmény pénzügyi eszközrendszerével képes lesz majd új lökést adni a magyar cégek exporttevékenységének. Az EXIM Bank elő- és utófinanszírozással, kedvezményes kamatozású exporthitelezéssel és garanciavállalással tud segíteni, a MEHIB pedig a külföldi politikai és kereskedelmi kockázatokkal szemben kínál exporthitel-biztosítást.

Az NGM lapunkkal korábban azt közölte, hogy az első kereskedőházak Azerbajdzsánban és az Öböl-menti arab államokban nyílhatnak meg szeptemberben. Ezek potenciálisan 2500-3000 kkv-t közvetíthetnek ki – a tárca számításai szerint legalábbis jelenleg ennyi olyan kis és közepes cég van Magyarországon, melyek képesek lennének a külpiacokon megjelenni.

Ami a Nyugatot illeti, Matolcsy György miniszter szerint itt jelenleg relatív kisebbek a lehetőségek – az eurózóna például várhatóan lassabban növekszik majd az elkövetkező években, mint az övezeten kívüli területek. Ezzel együtt, a „nyugati tartás” jegyében, itt is törekedni kell a bővülésre, például még jobban „integrálni kell a német exportgépezetbe Magyarország nagy- és középvállalatait”.

Feldman Zsolt, a Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) agrárgazdaságért felelős helyettes államtitkára szerint a mezőgazdaságban is keleti nyitásra van szükség: növelni kell az exportot a Független Államok Közösségének országaiba, az arab világba és a Távol-Keletre. Úgy véli, elsősorban a feldolgozott élelmiszerek arányát kellene emelni a kivitelben.

Szerinte Kínában is mezőgazdasági és feldolgozott élelmiszeripari termékekkel lehetne megjelenni: az államtitkár például a hústermékek exportjában lát komoly potenciált a távol-keleti piacokon. Oroszországgal kapcsolatban annyit jegyzett meg, hogy Magyarországnak aktív agrárdiplomáciával ki kell juttatnia az ottani piacon szükséges élelmiszereket, emellett technológia- és tudásexportra is lehet igény az oroszok részéről.

Martonyi János külügyminiszter beszédében azt emelte ki, hogy a magyar külkereskedelem az EU-n belül is versenyképes, a magyar export mintegy háromnegyede oda irányul. Szerinte fokozottan figyelni kell a szomszéd országokra is – már csak azért is, mert Németország után Románia és Szlovákia Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnere.

Martonyi János külügyminiszter szintén megemlítette, hogy a keleti nyitással párhuzamosan „erőteljes gazdaságdiplomáciai offenzívára” van szükség. Hozzátette, hogy a külpolitikának támogatnia kell a külgazdaságot a siker érdekében. Némi kritikával élve azt is megjegyezte: „Továbbra is látom azt a régi betegséget, hogy kiválóan előkészített látogatások vannak, ezt követően azonban a kitűzött célok háttérbe szorulnak”. Ezzel kimondva-kimondatlanul gyakorlatilag arra utalt, hogy a gazdasági együttműködés felfuttatására tett kísérletek egy idő után leállnak, és a tervekből nem valósul meg semmi.

Húsz év alatt duplázná a GDP-t a nemzetgazdasági miniszter

Magyarország megduplázná GDP-jét a következő 15-20 évben, mondta Matolcsy György. A miniszter szerint ez azt jelenti, hogy a GDP a jelenlegi 100 milliárd euróról 200 milliárd euróra növekedne 2025-2030-ra. Úgy véli ennek elérése nem lehetetlen. Példaként említette a szomszédos Ausztriát, melynek bruttó hazai terméke 290 milliárd euró. A cél valóra váltásához éves szinten 5-6 százalékos növekedési ütemet tart szükségesnek a miniszter. Konkrét időpont említése nélkül kifejtette azt is, hogy a GDP arányos államadósság „le fog menni ötven százalék alá”. A magyar GDP tavalyelőtt 1,2 tavaly 1,7 százalékkal növekedett, idén – a Eurostat szerint – 0,3 százalékos visszaesés, jövőre pedig egy százalékos bővülés várható. Az összesített GDP-arányos államadósság jelenleg 77,21 százalék az NGM közlése szerint.