Moldovai parlamenti választások – valóban a demokrácia győzött?

Maia Sandu a 2020-as választási győzelme után 2024-ben is megtartotta az elnöki pozíciót. A PAS pedig a 2021-es parlamenti választási győzelem után 2025-ben is abszolút többséget szerzett a moldovai parlamentben. Az ország 2022-ben megkapta az Európai Unió tagjelölt státuszát, és egyre szorosabb kapcsolatot épített a NATO-val.

Moldovai parlamenti választások előzménye

Így ez a korábban erősen oroszbarát kis ország mára már úgy néz ki, hogy végérvényesen a Nyugat felé fordult. 

1. Sanduék hatalomra kerülésével a moldáv hatóságok több hullámban tiltottak be oroszbarátnak minősített médiafelületeket. 2022 decemberében 6 országos nézettségű, korábban népszerű televíziócsatornát szüntettek meg (Primul in Moldova, RTR Moldova, Accent TV, NTV Moldova, TV6, Orhei TV). 2023 októberében újabb 6 országos televízió műsorszórási engedélyét vonták be (Orizont TV, ITV, Prime, Publika TV, Canal 2, Canal 3). A hivatalos indoklás szerint ezek a csatornák helytelenül tájékoztatták a nézőket a belföldi és a nemzetközi eseményekről. A 12 televíziós csatorna bezárása mellett 2023 végéig a moldáv hatóságok több mint 30 oroszbarátnak minősített internetes hírportált tiltottak be. (A blokkolt oldalak listája azóta jelentősen bővült.) Az intézkedések több országos rádióadót is érintettek. Sanduék által bevezetett médiakorlátozások alapjaiban változtatták meg az információs teret Moldovában. A nem Nyugat-barát hírcsatornákat gyakorlatilag eltávolították a legális piacról. A tömeges médiabezárások miatt néhány nyugati sajtószabadság-szervezet is aggodalmát fejezte ki a kisinyovi hatalom által követett eljárások törvényessége, például a bírósági út elhagyása miatt.
2. 2022-ben a moldovai kormány kezdeményezte az egyik legnépszerűbb ellenzéki párt, az úgynevezett Sor Párt betiltását, azzal érvelve, hogy a párt oroszbarát tevékenysége aláássa a jogállamiságot, a szuverenitást és az ország függetlenségét.  A Sor betiltása után a kisinyovi parlament olyan törvényt fogadott el, amely korlátozta a betiltott párt vezetőinek részvételét a következő választásokon. A párt vezetőjét, Ilan Sort – aki közben Izraelbe menekült – távollétében pénzügyi visszaélések miatt 15 év börtönbüntetésre ítélték. 2023. november 3-án két nappal (!) a moldovai helyhatósági választások előtt a moldovai Rendkívüli Helyzetek Bizottsága törölte a népszerű ellenzéki Esély (Șansa) Párt összes jelöltjét a választásokról. (Az indoklás szerint a pártot illegális forrásokból, Oroszországból finanszírozták.) 2024. május 22-én – a 2024. októberi elnökválasztás és EU-népszavazás előtt 5 hónappal – a moldáv hatóságok 6 hónapra felfüggesztettek két ellenzéki pártot (Újjászületés Párt, és újra az Esély Párt), ezzel gyakorlatilag ellehetetlenítve részvételüket.  A 2025. szeptember 28-án tartott moldovai parlamenti választások előtt a moldovai hatalom még nagyobb „pártbezárási sebességre” kapcsolt. A választások előtt összesen 7 pártot tiltottak be, közöttük jelentős politikai erőnek számító ellenzéki pártokat is. A Sandu ellen induló ellenzéki választási koalíció, az oroszbarát Hazafias Választási Blokk (BEP) négy pártja közül a választások előtt 2 nappal (!) betiltották a Moldova Szíve Pártot (Partidul Inima Moldovei), emiatt a BEP-nek az utolsó pillanatban módosítani kellett a saját választási listáját. (A 101 BEP-jelöltből 36 jelölt kiesett a Moldova Szíve Párt kizárása miatt.) Ezzel az ellenzéki választási koalíció már jelentősen meggyengülve indult a választásokon. A parlamenti választások előtt 1 nappal (!) egy másik jelentősebb oroszbarát pártot, a Nagy-Moldova (Moldova Mare) pártot is kizártak a választásból.  Korábban 2025 augusztusában öt kisebb ellenzéki pártot (Győzelem Párt, Moldovai Agrárpárt, Alternatív Erő és Megváltás Moldováért, Esély Párt, Moldovai Liberális Demokrata Párt) is felfüggesztettek a moldovai hatóságok.
3. A kisinyovi hatalom az elmúlt években több büntetőeljárást indított ellenzéki vezetőkkel szemben. Csak az elmúlt 2 hónapban két prominens moldovai ellenzéki vezetőt ítéltek letöltendő börtönbüntetésre. 2025 augusztusában Kisinyovban 7 év börtönre ítélték a gagauz autonómia vezetőjét, Evgenija Gutult. (A gagauzok egy kis török nyelvű nép, akik a moldáv lakosság 5 százalékát teszik ki, és 1994 óta Moldovában széles körű autonómiával rendelkeznek.) A gagauz autonómia vezetőjének letartóztatása a végletekig fokozta a kisinyovi központi hatalom és az autonóm terület addig is feszült viszonyát. A gagauzok már 2020 óta folyamatosan tiltakoztak a román nyelv fokozott közéleti erőltetése ellen és elutasították Sanduék központosító törekvéseit. Sanduék az autonómia finanszírozásnak csökkentésével és jogi eszközökkel próbáltak nyomást gyakorolni a gagauzokon. A konfliktus 2025 tavaszára még jobban kiéleződött, amikor a moldovai alkotmánybíróság megvonta Gagauziától az autonóm ügyész kinevezésének jogát, majd letartóztatta a gagauz autonómia vezetőjét. Marina Taubert, a Sor Párt korábbi prominens alakját, majd a Nagy-Moldova (Moldova Mare) Párt képviselőjét a kisinyovi hatóságok 2025 szeptemberében szintén egy 7,5 éves letöltendő börtönbüntetésre ítélték. Mindkettő női politikusnál a vád illegális pártfinanszírozás, korrupció, orosz befolyás és nemzetbiztonság-ellenes bűncselekmény volt. Ezek gyakran használt vádak a volt szovjet régióban. Janukovics 2010-ben hasonló vádak alapján ítélte 7 év börtönre Julija Timosenko ellenzéki politikust. Zelenszkij 2023 óta hasonló vádakkal tartja börtönben Ihor Kolomoisky ukrán oligarchát, aki a 2019-es elnökválasztáson Zelenszkij legfőbb támogatója volt, többek között a tulajdonában lévő ukrán médián keresztül.
4. A 2025. szeptember 28-i parlamenti szavazáson döntőnek bizonyult, hogy a moldovai hatóságok Nyugat-Európában mintegy 300 szavazóhelyiséget nyitottak, miközben az oroszbarát Transznisztriában csak 12, Oroszországban – ahol több százezer moldáv és transznisztriai állampolgár dolgozik vendégmunkásként, és ez a romániai diaszpóra után a legjelentősebb külföldi diaszpóra – pedig csak két szavazóhelyiséget. (Összehasonlításképpen Írországban, ahol mintegy 10 ezer moldovai él, 12 szavazóhelyiséget nyitottak a moldáv hatóságok. Oroszországban az ott élő, egyes becslések szerint 400-500 ezer moldáv és transznisztriai állampolgár számára viszont csak két szavazóhelyiség jutott.) További korlátozást jelentett, hogy az oroszországi szavazócédulák számát maximalizálták 10 ezer darabra. Transznisztriában a 2021-es parlamenti választásokon még 30 szavazóhelyiség működött. (A transznisztriai szavazóhelyiségek nem Transznisztriában vannak, hanem moldovai területen, de a transznyitriai határ mellett). 2025-ben a megmaradt 12 transznisztriai szavazóhelyiségből a választások előtt három nappal a moldáv Központi Választási Bizottság 4 szavazóhelyiséget a határtól lényegesen messzebbre, nyugatabbra helyezett. A választások napján ráadásul a moldáv hatóságok a transznyitriai határátkelőkön jelentősen korlátozták a belépők számát: A Camenca-Slobodka híd (Camenca közelében) és a Ribnita-Rezina híd teljes lezárása már reggel óta megtörtént, miután állítólag a moldovai szervek telefonos bombafenyegetéseket kaptak. A hidakat csak a szavazás utolsó 20-30 percében nyitották meg újra. Így aki átjutott a határon, az sem tudott már szavazni. Mindezek eredményeképpen a transznisztriai és oroszországi moldovai állampolgárok csak 5-10 százaléka tudta leadni szavazatát, a moldovai 51 százalékos átlaghoz képest. Ezzel ellentétben a nyugat-európai és romániai moldovai állampolgárok akadálytalanul járulhattak az urnákhoz. 

Sorsdöntőnek bizonyult, hogy a moldovai parlamenti választásokon a külföldön élő moldovaiak mintegy 288 ezer szavazatot adtak le, ami az összes leadott szavazat (1,65 millió) 17,5 százalékát tette ki. A külföldi leadott szavazatok döntő többsége (csaknem 80 százaléka) Sanduék pártját támogatta. Ez körülbelül 230 ezer PAS-szavazatot jelentett a diaszpórából, ami jelentős előnyt biztosított a PAS-nak az oroszbarát ellenzéki erőkkel szemben. A diaszpóraszavazatok nélkül ugyanis a PAS nem érte volna el a parlamenti többséget.

A 2025. szeptember 28-ai moldovai parlamenti választásokon a moldovai Központi Választási Bizottság (CEC) az orosz dezinformációra hivatkozva váratlanul megtiltotta exit pollok végzését a szavazás napján. Ez a döntés egyedülálló lépés volt a korábbi moldovai választásokhoz képest. (Az exit pollok betiltása csökkentette a szeptember 28-ai választási nap átláthatóságát, mivel a hivatalos CEC-eredmények maradtak az egyetlen információforrás.)

A választások előtt pár nappal a moldovai hatóságok több száz házkutatást tartottak országszerte, 74 fő oroszbarátnak minősített személyt pedig letartóztattak. 

A CEC összesen több mint 30 nemzetközi szervezet és 120 megfigyelő (több mint 50 országból) kérelmét utasította el, beleértve nemcsak orosz, hanem amerikai, svájci, bolgár, finn, spanyol, görög és francia jelölteket is. Egyebek között afrikai megfigyelő szervezetek (pl. African Institute of Solidarity, 30 megfigyelővel) kérelme is elutasításra kerültek. (A moldáv CEC új szabálya szerint ugyanis a CEC „csak meghívott szervezetek” kérelmeit fogadja el, hogy elkerüljék a „Kreml-ügynökök” beavatkozását.) A fentiek ellenére a nyugati megfigyelő szervezetek (OSCE: Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet és az ODIHR: Demokratikus Intézmények és Emberi Jogok Hivatala) a 2025-ös moldáv parlamenti választásokat teljesen szabadnak és egyenlőnek minősítették.

A moldáv választásokat sietve elismerte az Európai Unió. 

Roberta Metsola, az Európai Parlament elnöke az X-en közzétett bejegyzésében úgy fogalmazott, hogy „ezzel a történelmi lépéssel Moldova népe a demokrácia, a remény és a lehetőségek útját választotta.” Az Európai Bizottság elnöke, Ursula von der Layen így nyilatkozott: „Moldova, megint megcsináltad... Világossá tettétek a választásotokat: Európa. Demokrácia. Szabadság.” Friedrich Merz német kancellár ezt a kijelentést tette közzé az X-en: „Gratulálok a Moldovai Köztársaság polgárainak szavazásukhoz, amellyel határozottan a demokrácia mellett döntöttek. Nagyra értékeljük, hogy a választásokat az orosz beavatkozás ellenére békésen bonyolították le.” Vladimir Zelenszkij ukrán elnök pedig ezt írta: „Ezek a választások megmutatták, hogy Oroszország destabilizáló tevékenysége kudarcot vallott, míg Moldova Európában győzelmet aratott. Az orosz felforgatás, a folyamatos dezinformáció – semmi sem működött.”  

A korábbi 2024-es EU-csatlakozási népszavazáson – ahol az igenek aránya alig 50,39 százalékot ért el – is hasonló forgatókönyvek alapján zajlottak az események. Moldova valóban lassan megérkezik Európába.