Meghirdette az EU a Kína elleni mestertervét, de nagyon figyelnie kell, nehogy Ukrajnát üsse ki: most Peking jön

Az európai acélipar védelme érdekében terjesztett be javaslatot az Európai Bizottság, mely a globális kapacitásfelesleggel – értsd kínai dömpinggel – szemben védené meg a szektort.

Megelégelte a kínai dömpinget Brüsszel, vámokkal védené az európai acélipart

A testület közleménye szerint azonban a javaslat fenntartaná a nyitott kereskedelem elvét, és megerősíti a globális partnerekkel való együttműködést a kapacitásfelesleg megfelelő kezelése érdekében.

A javaslat a tavalyihoz képest 47 százalékkal 18,3 millió tonnára csökkentené a vámmentes behozatal kvótáját, miközben az ezen felüli vámokat megduplázná, tehát 50 százalékra emelné. Emellett az acélpiacok nyomon követhetőségét erősítené meg az intézkedések kijátszásának megakadályozását célzó olvasztás- és öntéskövetelmény bevezetésével.

 ami egyaránt segíti a munkahelyek megőrzését és támogatja az ágazat dekarbonizációs törekvéseit, leváltva a 2026 júniusában lejáró eddigi védintézkedést. A bizottság szerint a javasolt intézkedés teljes mértékben megfelel a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) előírásainak.

Az EGT-megállapodás értelmében a kvóták és a vámok nem vonatkoznak Norvégia, Izland és Liechtenstein exportjára, valamint külön figyelembe kell venni azt is, hogy

anélkül, hogy az intézkedés hatékonyságát aláásná.

Európai acélipar: a bizottság szerint csak a vámok segíthetnek

Az Európai Bizottság javaslata a rendes jogalkotási eljárás hatálya alá tartozik, ami azt jelenti, hogy az Európai Parlamentnek és a tagállami kormányokat tömörítő Európai Unió Tanácsának kell megállapodnia a végleges rendeletről.

Az Európai Unió évek óta küzd az olcsó acélbehozatal okozta nyomással, különösen Kínából és más ázsiai országokból. Jelenleg egy ideiglenes mechanizmus érvényes, amely 25 százalékos vámot vet ki a legtöbb importált acélra, ha a kvóták elfogynak, de ez a rendszer jövő júniusban lejár.

A mechanizmus kétévente, a teljes szabályozás bevezetését követően pedig ötévente felülvizsgálatra kerülne, a piaci trendekhez és a túltermeléshez igazítva.

Az uniós ipar képviselői régóta sürgetik a szigorúbb intézkedéseket. Henrik Adam, a Tata Steel Europe vezérigazgatója a Bloombergnek hangsúlyozta: ha nem állítanak fel erős határokat az alulárazott acél behozatala előtt, az európai autó-, teherautó-, akkumulátor- és szélturbinagyártás nem lesz képes hazai acélra támaszkodni. „A bizottság felismerte a kockázatot, és hamarosan lépéseket tesz a kereskedelem védelmében” – mondta.

A lépés egyben az amerikai intézkedésekkel is összhangba kerül: az USA már 50 százalékos vámot vetett ki az acélra , és az EU most tárgyalni próbál arról, hogy a blokkból az amerikai piacra irányuló export esetében mérsékeljék a vámokat. Stephane Sejourne, az EU ipari biztosa egy zárt ülésen hangsúlyozta, hogy bár az Európai Unió hisz a nemzetközi kereskedelemben, nem hagyja magát hátrányos helyzetbe sodorni azok által, akik már nem tartják magukat a nemzetközi szabályokhoz.

Az új mechanizmus bevezetése komoly fordulatot jelent az EU acélpolitikájában: a hazai gyártók számára évtizedek óta nem látott védelmet biztosít, miközben a globális kereskedelmi feszültségeket is új szintre emelheti.