BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok
null

Elon Musk árnyékában: Európa még mindig nem tudja megvédeni magát – rossz oldalon állunk, éveink vannak csak hátra

Európa technológiai vezetői szerint stratégiai kockázatot jelent, hogy a kontinens szinte teljesen Elon Musk SpaceX-ére támaszkodik. A befektetők szerint a katonai fölény a következő évtizedben az űrben fog eldőlni. Európának most kell megépítenie saját rakétáit, műholdjait és védelmi infrastruktúráját – különben végleg lemarad az űrpolitika világában.

Európa túlzottan kiszolgáltatott az amerikai űriparnak – erre figyelmeztetett Bernard Liautaud, a kontinens egyik legbefolyásosabb technológiai befektetője. A Balderton Capital vezető partnere szerint az európai országoknak sürgősen fel kell gyorsítaniuk saját űrtechnológiai fejlesztéseiket, és javítani pozíciójukat a kialakuló űrpolitikai helyzetben, ha nem akarnak lemaradni az új védelmi és gazdasági versenyben, amely egyre inkább az űrben dől el.

Elon Musk árnyékában: Európa még mindig nem tudja megvédeni magát az űrben – az űrpolitika rossz végén vagyunk
Elon Musk árnyékában: Európa még mindig nem tudja megvédeni magát az űrben – az űrpolitika rossz végén vagyunk / Fotó: ixpert

„A katonai fölény egyre nagyobb része az űrben fog eldőlni” – fogalmazott Liautaud. Szerinte az, hogy Európa jelenleg szinte teljes mértékben az amerikai SpaceX-re támaszkodik a műhold- és rakétapiacon, stratégiai kockázatot jelent. Elon Musk vállalata uralja a hordozórakéta- és kommunikációsműhold-szektort, és 

Európa veszélyesen függővé vált az Egyesült Államoktól.

„Túlzottan rájuk támaszkodunk. Saját lábra kell állnunk” – mondta a befektető. Az orosz–ukrán háború kitörése óta a NATO-országok megnövelték védelmi költségvetésüket, és ennek hatására soha nem látott mennyiségű tőke áramlik a védelmi startupokhoz. A drónok, a harctéri szoftverek és a mesterségesintelligencia- (MI) alapú haditechnika fejlesztése mellett azonban Liautaud szerint elengedhetetlen, hogy Európa önálló műholdas és űrvédelmi képességeket is kiépítsen – írja a Financial Times.

A befektető úgy véli, az űr lesz „a következő stratégiai frontvonal”, ahol nemcsak gazdasági, hanem katonai verseny is zajlik.

Erős startupokra van szükség, ami régen elképzelhetetlen lett volna 

A The Exploration Company alapítója, Héléne Huby, korábbi Airbus-vezető, az olasz Tech Weeken arról beszélt: az űripar hatalmas piac, hiszen a kommunikáció, a Föld-megfigyelés és a védelem mind ráépül. Ugyanakkor elismerte: „Európában jelenleg nagyon gyengék vagyunk az űralapú infrastruktúra terén.” A cég célja, hogy Európa a következő évtizedben saját szállító- és landolókapacitással is rendelkezzen – vagyis ne legyen rászorulva amerikai vagy kínai indításokra.

A kihívás óriási: a SpaceX befektetői értéke elérte a 400 milliárd dollárt, és az egyetlen komoly amerikai riválisa Jeff Bezos Blue Originje. Az európai szereplők jóval kisebb forrásokkal rendelkeznek, miközben a kontinensen még mindig bürokratikus és lassú a védelmi innovációk engedélyezése. Liautaud és partnerei szerint ugyanakkor fordulópont közeleg: 

Huszonöt éve, ha Európa meg akart oldani egy ilyen problémát, a startupok lettek volna az utolsók, akikhez fordul. Ma viszont ők a megoldás kulcsa

– mondta Suranga Chandratillake, a Balderton másik partnere.

A Balderton Capital az elmúlt 25 évben több mint 250 technológiai vállalatot támogatott, köztük a Revolutot, a Wayve nevű robotikai startupot és a Dream Games mobiljáték-fejlesztőt. Az utóbbi években a cég kifejezetten „szuverén európai” beruházásokra koncentrál, például a német Proxima Fusion (nukleáris fúziós energia) és a német-amerikai Quantum Systems (dróngyártó) projektjeire. Tavaly a Balderton 160 millió dollárt fektetett a francia-német The Exploration Company űripari startupba, amely teherűrhajót, rakétát és holdkompot fejleszt.

Az űrpolitika lesz a nagyhatalmak új játszótere

A technológiai fejlesztések, a nemzetközi verseny és a magánszektor berobbanása olyan új korszakot nyitott meg – az úgynevezett Space 4.0 érát –, amelyben minden kormányzatnak döntenie kell: részese lesz vagy elszenvedője marad a világűr újraosztásának. A globális űrgazdaság értéke 2024-ben elérte az 596 milliárd dollárt, és 2033-ra várhatóan megközelíti majd a 944 milliárdot. A növekedést elsősorban az olyan szolgáltatások hajtják, mint a műholdas kommunikáció, a Föld-megfigyelés és a térbeli adatalapú iparágak.

Az űrpolitika azonban nem csupán gazdasági és környezetvédelmi kérdés, hanem kemény geopolitikai eszköz is. 

A világ nagyhatalmai – az Egyesült Államok, Kína, India – hatalmas összegeket fordítanak saját űrprogramjaik fejlesztésére. Az Európai Űrügynökség számításai szerint minden egyes euró, amelyet űrprogramokra költenek, akár négyszeres gazdasági hozamot is generálhat, miközben 2,8 eurónyi további piaci beruházást vonz be. Az Európai Űrügynökség szerint 2040-re az emberiség nemcsak túlél, hanem virágzik is a világűrben.

Ajánlott videók

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.