Magyarország megúszta a leminősítést, de közvetett hatások lehetnek

A recesszió különösen súlyossá kezd válni Spanyolországban és Olaszországban, s kezdte megfertőzni Ciprust is. Ezekben az országokban a gazdaság zsugorodásának az üteme az idén várhatóan 2, 1,8, illetve 1,3 százalékos lesz. A feltörekvő piacokról is érkeznek már aggodalomra okot adó jelek. Az indiai növekedési modell küszködésének első jelei immár láthatóak; Argentínában pedig az üzleti környezet romlása tapasztalható. Azonban Szlovákiában úgy javult a helyzet, hogy a nem is olyan régen negatív kilátással ellátott besorolásából a negatív minősítést most a Coface visszavonta. Indonézia pedig megmutatta, hogy a belföldi piac vitalitásának köszönhetően képes ellenállni a külső sokkoknak.

Mindezt figyelemmel kísérte a párizsi székhelyű Coface, amely a Dél-európai gazdaság romló helyzete miatt negatív megfigyelési listára helyezte Spanyolország és Olaszország A4-es besorolását, s egyben B-ről C-re rontotta Ciprusét. Rontott Csehország besorolásán is, ugyanakkor javított például a Szlovákián és az Indonézián.

„Nem kell dramatizálni a mostani mozgásokat” – kommentálta a lépéseket Kárpáti Gábor. Az ügyvezető igazgató mindazonáltal érdekesnek tartja, hogy a csehek és a szlovákok egy besorolási szintre kerültek, pedig általános a benyomás, hogy az előbbiek jobban állnak gazdasági szempontból. Arra is felhívja a figyelmet, hogy mindkét ország besorolása két kategóriával jobb a magyarénál, ráadásul nekünk csak akkor van esélyünk feljebb lépni, ha az euróövezetbeli helyzet rendbe jön, illetve ha a bizalmat visszaszerző, kiszámítható intézkedések történnek, amelyeket a piacok elhisznek. Erre azonban csak hosszabb távon lát lehetőséget a szakember.

Három ország – Szlovákia, Csehország és Olaszország -, s jóval kevésbé egy negyedik - Spanyolország - besorolásának a változása hat igazán a magyar exportőrökre, a többi gazdaságot érintő Coface-lépés hatásai inkább marginálisak lehetnek – véli Kárpáti. Az említett három ország ugyanis az első tíz exportpiacunk között van, sőt, a szlovák tavaly a 4., az olasz pedig a 5. volt a sorban. Igaz, az exportőrök vevőinek a fizetőképességére közvetlenül nem hat a besorolás változása, ám hosszabb távon már megjelenhet a fizetési morálban. Mindenesetre, amit külön is figyelni kell: az adott országban a magyar exportőr vevőjének ágazatára jellemző fizetőképességi helyzet, trend; s feltétlenül érdemes akár profikkal folyamatosan vizsgálni, monitorozni azt, valamint a konkrét vevő kockázatát is.

Mindenképpen óvatosságra intő jel, ami a déli államokban történik. Az általuk jelentett kockázatokat komolyan kell venni – figyelmeztet Kárpáti, hozzátéve: a Coface nemzetközi biztosítóként és magyarországi fióktelepeként egyaránt tapasztalja, hogy az év eleje óta drasztikusan megnőttek a késedelmes fizetések, valamint a káresemények is. Ráadásul például az olaszoknál a követelésbehajtás lassú és nehézkes folyamat – mondja az ügyvezető. Kárpáti azonban óva int attól, hogy az exportőrök elforduljanak ezektől a piacoktól. Mint mondja: a magyar belső kereslet és növekedési lehetőségek jelen szintje miatt is mindenképpen külpiacokon érdemes aktivizálódniuk a magyar cégeknek. Nem szólva arról, hogy a mostani lépések által érintett országok közül a magyarok számára legfontosabbak besorolása még mindig jobb, mint a magyar, azaz kisebb kockázatot jelentenek a vevői fizetési morált tekintve. 

Ugyanakkor a fokozatos óvatosság szükséges – figyelmeztet a szakember. Már csak azért is, mert láthatóan a válság dél felől észak felé húzódik, ahelyett, hogy visszahúzódna. Szükség van tehát a vevők ellenőrzésére, monitorozására, s általában véve a megelőzésre kell helyezni a hangsúlyt. Ki kell védeni, hogy olyan cégekkel lépjünk eladói-vevői kapcsolatba, amelyek potenciális veszteségforrást jelentenek.

Követelésbiztosítási háttérrel pedig – teszi hozzá Kárpáti – exponenciálisan növelhető az értékesítés volumene, ugyanis biztosított háttérrel magabiztosabban lehet növekedni. Az mindenesetre bíztató, hogy az elmúlt években a magyarországi cégek is egyre nagyobb figyelmet fordítanak a fentiekre. „Immár húsz éve vagyunk a magyar piacon, így van összehasonlítási alapunk, ami alapján kimondható, hogy ilyen típusú egyedi, komplett szolgáltatások iránt egyre nagyobb az igény, különösen a 2008-as év óta.” Nem véletlenül, hiszen a cégek saját bőrükön tapasztalhatták meg, hogy a negatív folyamatokból adódó nemfizetések hatásai elkerülhetőek és kikerülhetőek, miközben a biztosítókra nagyobb károk hárulnak. Egyébként az export-káreseményekből adódó kárfizetések volumene is megnőtt, ami azt jelenti, hogy a cégek ki tudták védeni a biztosításuknak köszönhetően a jelentősebb követelés-kiesési károkat.