A közgazdász az osztrák lapnak adott interjújában azt állította, hogy az eurómentő akciókkal azokat a réseket próbálják bezárni, amelyeket az érintett országok hagytak nyitva, amikor nem tették meg a szükséges gazdasági lépéseket. Az ESM lényegében visszaélés az EU-val, amely azt célozza, hogy a dél-európai fogyasztást észak-európai erőforrásokból finanszítozzák.
A korábban a Bundesbank tagjaként is dolgozó Sarrazin Görögország kapcsán úgy fogalmazott: a pénzügyminiszter helyében már két éve csődöt jelentett volna és egyoldalúan beszüntette volna a kifizetéseket. Ha Athén nem valósítja meg a beígért reformokat, akkor az EU-nak be kell szüntetnie a támogatását – állítja Sarrazin.
Arra a kérdésre, hogy miként ítéli meg az Európai Központi Bank munkáját, a Bundesbank egykori igazgatója kifejtette: "az Európai Központi Bank az első években Ottmar Issing német vezető közgazdász alatt a Bundesbank politikáját folytatta más eszközökkel, ennek azonban már vége. A déli államok teljesen átvették a hatalmat, ez érvényes mind az igazgatóságra, mind pedig az EKB tanácsára."
Sarrazin meglátása szerint a jelenleg rendszerben az osztrák és német adófizetők pénzét lopják el és így mások aratják le a fáradozásaik gyümölcseit. A közgazdász úgy látja, az eurózóna központi bankjának csak az árstabilitásra kéne koncentrálnia, minden más pénzpolitikai kérdésben a nemzeti bankoknak kellene dönteniük. A közbe nem avatkozás szigorú elvét követve minden kiadással kapcsolatos döntést függetlenül hoznának meg a tagállamok.
A lapnak arra a felvetésére, hogy az EU jelenleg éppen az ellenkezőjét hirdeti, Sarrazin úgy válaszolt: a politikusok körülbelül annyit tudnak a monetáris politikáról, mint a droggal kapcsolatos törvényekről, vagyis semmit. A közgazdász 20-25 százalék esélyt lát arra, hogy az euró tíz éves távlatban megszűnik, a leendő tartalékvaluta pedig szerinte a jüan lesz a dollár vagy az euró helyett.
