Versenyképesség - Élenjárókból sereghajtók lettünk

Míg a legnagyobb fejlődő országok – kiváltképp a BRIC csoport (Brazília, Oroszország, India és Kína) – a bővülés szempontjából továbbra is a legvonzóbbak a globális kiskereskedelmi hálózatok számára, számos kisebb, kiaknázatlan piac új terjeszkedési lehetőségekkel kecsegtet. A 2012-ben újonnan rangsoroltak között számos „csiszolatlan gyémánt” válik egyre vonzóbbá a globális kereskedők, kiváltképp a specializált és luxuscikk szektorokban tevékenykedők számára, például: Grúzia (6.), Omán (8.), Mongólia (9.) és Azerbajdzsán (17.).

Tekintettel arra, hogy a vérszegény európai és észak-amerikai piacokhoz képest a fejlődő országok milyen rohamosan fejlődnek, az elmúlt öt évben az egyesült államokbeli Wal-Mart, a francia Carrefour, az egyesült királyságbeli Tesco és a német Metro Csoport forgalma két és félszer gyorsabban nőtt, mint a hazai piacaikon.

Az A.T. Kearney Global Consumer Institute elnevezésű kutatóintézete közzétette 2012-es Globális Kiskereskedelmi Növekedési Indexét (GKNI). A tanulmány a globális kiskereskedelmi terjeszkedés szempontjából legvonzóbb 30 fejlődő országot rangsorolja.

Brazília második éve áll a lista élén

Bővülő, dinamikus kiskereskedelmi szektorának és erőteljes gazdasági fellendülésének eredményeképp, az elmúlt néhány évben számos cég lépett be a latin-amerikai kiskereskedelmi piacra. A régiót a 2012-es GKNI rangsorban 7 ország képviseli. A rangsorban első Brazíliában 12 százalékkal nőtt az egy főre eső kiskereskedelmi értékesítés az elmúlt 4 évben. Az ország kiskereskedelmi szektora tavaly 15 százalékal bővült, míg a lakossági fogyasztás 2007 óta évente 9 százalékal növekszik. Brazília 2011-es lakossági fogyasztásának 70 százalékát a kiskereskedelmi értékesítés tette ki.

A második helyezett Chile büszkélkedhet az egyik legkifinomultabb és legversenyképesebb kiskereskedelmi szektorral a régióban. Az ország Latin-Amerika egyik  legdinamikusabban növekvő gazdasága alacsony inflációval, alacsony ország kockázati tényezővel, valamint a GDP 6.2 százalékos várható növekedésével 2012-ben. A 2012-es GKNI rangsor harmadik helyén Kína áll. A kiskereskedelmi szektor jövője pozitív, várhatóan kétszámjegyű éves értékesítési növekedéssel. Itt található a világ egyik legnagyobb luxuscikk kereskedelmi szektora, több mint száz jelenlevő márkával.

A magyar piaci lehetőségek kimerültek

„Kiskereskedelmi terjeszkedési szempontból az 1990-es évek derekán nyíló magyar piaci lehetőségek 2011-re kimerültek. A magyar fogyasztók rendelkezésre álló jövedelme számos fejlődő ország lakosságáéhoz viszonyítva jelentősebb, míg elvárásaik igazodtak a magas színvonalú, modern kiskereskedelmi környezethez. A hazai és külföldi cégek által diktált piaci verseny kiélezett, a kiskereskedelmi célú ingatlan árak szintje magas és a piacnyitás egyetlen hatékony módja évek óta a felvásárlás” – nyilatkozott Tomislav Čorak, az A.T. Kearney Junior Partnere.

Míg Magyarország a 2002-es és 2003-as GKNI rangsor 2., illetve 3. helyét foglalta el, 2007 óta - az utóbbiak által alátámasztott iparági fejlettsége miatt - nem szerepel a GKNI listán.  Arra, hogy Magyarország miért nem tartozik a kiskereskedelmi terjeszkedési szempontból 30 legvonzóbb ország közé, további magyarázatot ad a jelenlegi válságos gazdasági helyzet. Számos elemző újabban recesszióra igazította ki 2012-es gazdasági előrejelzését, a munkanélküliség továbbra is 11 százalék, az infláció pedig 5,7 százalék körül mozog.

A statisztikai adatok szerint az előző év azonos időszakához viszonyítva a kiskereskedelmi értékesítés 2012 első negyedévében stagnál. A visszaesés elsősorban a növekvő inflációval, különböző szabályváltozásokkal, és az ÁFA kulcs, valamint a jövedéki adó emelésének keresletszűkítő hatásával magyarázható. A teljes munkaidőben alkalmazásban állók keresetének reálértéke 3,5 százalékkal csökkent 2011 első negyedévéhez képest, ami baljós árnyként vetül a háztartások egy főre jutó fogyasztásának 1,2 százalékos azonos, év végi visszaesésére.

“A magyarok vásárlóereje csökkent, aminek azonnali jele, hogy a fogyasztók többek közt kevesebbet költenek élelmiszerre, rekreációs és kulturális tevékenységekre, éttermekre és turisztikai szálláshelyekre. A magyar kiskereskedelmi piaci szereplőknek tehát az elmúlt időszakra jellemzően számos kihívással kell megküzdeniük pozíciójuk megtartása érdekében” – tette hozzá Čorak.