Maradt a bizonytalanság
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A kamatdöntés utáni sajtótájékoztatót követően az európai tőzsdék erős mínuszba fordultak, az euró az 1,24-es szintről az 1,22-es szint alá esett a dollárral szemben, az olasz és a spanyol államkötvények hozamai pedig – megtörve az elmúlt napok pozitív trendjét – ismét érezhető emelkedésnek indultak. Igaz, a csalódottságban szerepet játszhatott az is, hogy Draghi múlt héten a „bármit megteszünk az euró megmentése érdekében” mondattal igencsak felfelé srófolta a várakozásokat, melyeket most nem tudott beteljesíteni.
Ami a részleteket illeti, az EKB tegnapi ülésén továbbra is rekordalacsony szinten, 0,75 százalékon hagyta az alapkamatot – Draghi szerint a növekedési kilátások továbbra is rosszak. Megjegyezte, hogy a jegybank hajlandó további lépéseket tenni az euró stabilitása érdekében. „Egyes államkötvények hozamszintje olyan magasságokba emelkedett, amelyek nem elfogadhatók” – tette hozzá indoklásként az elnök. Ezzel a spanyol és az olasz állampapírok egyre aggasztóbb piaci helyzetére utalt.
Az egyelőre homályban maradt, hogy az elnök pontosan milyen intézkedésekre gondolt, és azokat milyen időhatáron belül valósítaná meg – ezekről a jelek szerint még az EKB-n belül is komoly vita dúl. Szavai alapján mindenesetre úgy tűnik, hogy a jövőben a jegybank újjáélesztheti kötvényvásárlási programját, valamint áttételesen, az európai mentőalapok közvetítésével is beavatkozhat a bajban lévő eurózóna-tagállamok kötvénypiacán.
A mentőövet azonban áttételesen feltételekhez kötheti az EKB: a beavatkozásra csak azután kerülhet sor, ha az adott tagállam jelezte a mentőalap felé, hogy segítségre van szüksége, és egyúttal teljesíti a segítségnyújtás kondícióit. Magyarul ez azt jelentheti, hogy Olaszországnak vagy Spanyolországnak előbb végre kell hajtania bizonyos költségvetési kiigazító intézkedéseket, valamint tartania kell magát a kitűzött hiánycélokhoz, és csak ezután részesülhet közvetve az EKB pénzesőjéből.
A jegybank valószínűleg így próbálja kifogni a szelet az ellentábor vitorlájából, amely a kontroll elvesztésétől tartva ellenzi az EKB fokozott intervencióját. Az olasz La Repubblica szerint a testület vezetőinek legalább harmada szeretné elkerülni a fenti forgatókönyvet: elsősorban az északi blokk – Németország, Finnország, Hollandia, Észtország, Ausztria és Luxemburg – fejezte ki nemtetszését.
Nem indítja újra a pénznyomdát a Fed
Továbbra sem döntött újabb monetáris expanzió mellett az amerikai jegybank (Fed) szerdai ülésén, az alapkamat pedig 0–0,25 százalék maradt. Igaz, Ben Bernanke, a testület elnöke hozzátette: a későbbiekben sor kerülhet újabb gazdaságélénkítő lépésekre – elemzők szerint Bernanke most határozottabban utalt erre a lehetőségre, mint korábban. Ezekre szükség is lehet, hiszen az amerikai konjunktúra az első fél évben alábbhagyott – a GDP a második negyedévben 1,5 százalékkal bővült 2011 azonos időszakához képest az év eleji két százalék után –, a Fed elnöke szerint pedig továbbra is „egyértelmű lefelé mutató kockázatok” állnak fenn. Elemzők szerint a jelek alapján a Feden belül is komoly viták dúlnak a követendő irányvonalról.
Ezekre szükség is lehet, hiszen az amerikai konjunktúra az első fél évben alábbhagyott – a GDP a második negyedévben 1,5 százalékkal bővült 2011 azonos időszakához képest az év eleji két százalék után –, a Fed elnöke szerint pedig továbbra is „egyértelmű lefelé mutató kockázatok” állnak fenn. Elemzők szerint a jelek alapján a Feden belül is komoly viták dúlnak a követendő irányvonalról. Mario Draghitól, az Európai Központi Bank olasz elnökétől konkrétumokat vártak a piacok, ehelyett csak homályos terveket kaptak-->
