Bevetésre kész a csodafegyver
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A bejelentést követően az EKB-kötvénypiaci intervenciójának nem hivatalos „belengetése“, a július vége óta csaknem folyamatosan izmosodó euró négyhavi csúcsra erősödött a dollárral szemben, a német tőzsdeindex pedig tizennégy hónapja nem látott magasságokba emelkedett. Ezzel párhuzamosan tovább csökkent a nyomás a nagy dél-európai tagállamok kötvénypiacain: a tízéves lejáratú olasz államkötvények hozamai öt százalék közvetlen közelébe, a spanyol papírokéi pedig az 5,6 százalékos szint alá süllyedtek – ez mindkét ország esetében a legalacsonyabb szint idén március óta.
A Reutersnek nyilatkozó elemzők a pozitív hangulatot azzal indokolták, hogy a döntéssel jelentős akadály került el a válságkezelés útjából, és így „egy ideig” még biztosan egyben marad az eurózóna. „Kevesebb mint egy hét alatt az eurózóna megkapta a régóta várt két nagy csodafegyvert” – mondta a hírügynökségnek Carsten Brzeski.
Az ING közgazdásza az ESM mellett az Európai Központi Bank (EKB) múlt heti bejelentésére utalt, amelyben a frankfurti intézmény hivatalosan is világossá tette: feltételekkel ugyan, de szükség esetén akár korlátlan mértékben is hajlandó beavatkozni a tagállamok kötvénypiacain a hozamok letörése, és így az adósságfinanszírozási költségek csökkentése érdekében.
Igaz, túlzott optimizmusra azért egyelőre nincs ok. „A bejelentést követően profitrealizálást láthatunk a piacokon, délutánra viszont már csökkent az eufória – a befektetők számítottak az alkotmánybíróság pozitív döntésére. Összességében úgy véljük, hogy a másfél hónapja tartó rali hamarosan kifullad, és a lemorzsolódás időszaka következik” – mondta a Világgazdaságnak Kuti Ákos.
Az Equilor vezető elemzője szerint ugyan az utóbbi hetek fejleményei valóban pozitívak, azonban nem oldják meg az alapproblémákat. A dél-európai tagállamokban – Görögország, Spanyolország, Olaszország, Portugália – felhalmozott adóssághegyek ettől még nem tűnnek el, a tagállami költségvetések sem kerülnek hirtelen egyensúlyba, és nyilvánvalóan az eurózónán belüli hatalmas versenyképességbeli eltérések sem egyenlítődnek ki egyik napról a másikra.
Kuti Ákos szerint bár jó irány, nem lesz egyszerű az Európai Bizottság elnöke, José Manuel Barroso által tegnap ismertetett, már jövő év elején felállítandó bankunió tervének keresztülvitele sem. „Ez komoly kompromisszumokat kíván meg a tagállamok részéről, hiszen jelentős jogokról kell lemondaniuk. Ráadásul az unió malmai köztudottan lassan őrölnek, így hosszú ideig tarthat ennek a folyamatnak a lezongorázása” – figyelmeztetett.
Az uniós vezetők ezzel együtt egyelőre bizakodók: Jean-Claude Juncker, a Eurogrup elnöke már be is bejelentette, hogy a tervek szerint október nyolcadikán tartják meg az ESM kormányzótanácsának első ülését. Igaz, az új intézmény korántsem ténykedhet majd kénye-kedve szerint. A német alkotmánybíróság ugyanis kikötötte, hogy a mentőalapban a Németország által garantált rész nem lépheti túl a 190 milliárd eurót – ha ez mégis szükségessé válna, akkor arra csak a Bundestag jóváhagyásával kerülhet sor.
A német parlament alsóházát egyúttal tájékoztatni kell majd az ESM minden döntéséről, ha pedig ezek a feltételek nem teljesülnek, akkor Berlinnek jogában áll felmondania a mentőalapról kötött szerződést – áll az alkotmánybíróság határozatában.
Teljes integrációba olvasztaná a tagállamokat Brüsszel
A „nemzetállamok föderációjává” alakítaná át az Európai Uniót José-Manuel Barroso. Az Európai Bizottság elnöke az Európai Parlamentben tartott beszédében elmondta, ennek érdekében módosítani kellene az uniós szerződést, és létre kellene hozni egy közös európai alkotmányt. Az erről szóló javaslatokat két éven belül kidolgozza a brüsszeli testület. A föderáció keretében mélyítenék a gazdasági, monetáris és politikai uniót – utóbbi többek között közös kül- és védelmi politikát jelentene, fűzte hozzá. Az integrációs törekvések jegyében Barroso bejelentette azt is, hogy már 2013. január elsejétől létrehozná az úgynevezett bankuniót. A felügyeleti jogkört egy új, az Európai Központi Bankon belül működő testület kapná meg, amely később nemcsak a nagybankot vagy válságban lévő pénzintézetet, hanem az eurózónában működő összes bankot felügyelné – ez több mint hatezer bankot érintene. A felügyeleti szerv dönthetne a feltőkésítésükről, reorganizációjukról, bezárásukról is. Az újítással lehetőség nyílna, hogy a megbillent pénzintézetek ne csak a tagállamokon keresztül, hanem közvetlenül is részesülhessenek az állandó euróövezeti mentőalapból. Ez könnyebbség lenne az érintett államoknak: a bankok által felvett mentőhitel nem növelné az államadósságot.-->
