EB: Túl szigorú a NAV
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságAz adóhatóság nem tagadhatja meg az áfalevonás jogát olyan indokkal, hogy a számla befogadója nem ellenőrizte a számlakibocsátó tevékenységének szabályszerűségét – mondta ki egy magyar vonatkozású ügyben tegnapi ítéletében az Európai Bíróság. A testülethez úgy került az ügy, hogy a Legfelsőbb Bíróság (LB) jogértelmezési kéréssel fordult hozzá egy építőipari vállalkozó és az adóhatóság vitájában. Az LB azt kérdezte, hogy az uniós áfaszabályok megengedik-e a számlabefogadó adólevonási jogának megtagadását olyan esetekben, amikor a számlakibocsátó vállalkozói igazolványát visszavonják, illetve amikor a számlakibocsátó alvállalkozó a rá bízott munkát feketén foglalkoztatott munkavállalókkal végezteti el.
„A mostani döntés megerősíti a bíróság szintén két magyar ügyben hozott júniusi ítéletét, amikor a taláros testület kimondta: az adóhatóság nem tagadhatja meg az áfalevonás jogát a beszállító cég szabálytalansága miatt” – mondta el lapunknak Hegedüs Sándor. Az RSM DTM tanácsadó cég adópartnere közölte: az ítéletekből kitűnik, hogy a Nemzeti Adó- és Vámhivatal (NAV) feketegazdaság elleni fellépésében alkalmazott jelenlegi gyakorlata nagyobb fokú gondosságot vár el a számla befogadójától, mint amekkorát az Európai Bíróság szükségesnek tart. Szerinte a döntések tükrében az adóhatóság évek óta tartó gyakorlata miatt számos hazai vállalkozás kérheti adólevonási jogának utólagos érvényesítését, melynek összege elérheti a milliárdos nagyságrendet. Ezen egyedi eljárások sikerének esélyét azonban előzetesen érdemes szakértő bevonásával megvizsgálni. „Az Európai Bíróság ítélkezési gyakorlatából az látszik, hogy felszámolná azt a jelenlegi anomáliát, hogy ha valaki a beszállítói lánc egyik végén szabálytalanságot követ el, akkor a lánc másik végén lévő vállalkozást megbüntetik függetlenül attól, hogy tudott-e a szabálytalanságról” – emelte ki a szakértő.
A bíróság tegnapi másik magyar ügyben hozott áfaítélete az adómentes EU-n belüli értékesítések vonatkozásban tett megállapításokat. A Baranya Megyei Bíróság jogértelmezési kérelmére született luxembourgi ítélet kimondta, hogy az áfamentesség a körhintacsalás gyanújára alapozva nem tagadható meg valamely másik EU-tagállamba szánt terméket értékesítő társaságtól akkor, ha az eladó társaság bizonyítani tudja, hogy jóhiszeműen eljárva közösségen belüli termékértékesítésről tudott, de tőle függetlenül a vevő nem szállította a terméket a másik tagállamba.
Az Európai Bíróság jogértelmezési ügyekben született ítéletei automatikusan nem döntik el a nemzeti bíróság előtti jogvitákat, de a hazai bíróságok várhatóan ennek figyelembevételével hoznak ítéletet az ügyekben – mondta a szakértő. Hegedüs Sándor szerint a NAV-nak így várhatóan módosítania kell ellenőrzési gyakorlatán, hogy a visszaélések ellen a friss ítéletek ismeretében is hatékonyan fel tudjon lépni.
A bíróság előtt a különadó
A bolti kiskereskedelmi tevékenységre kivetett különadó ügyében az Európai Bírósághoz fordult a Székesfehérvári Törvényszék azt kérdezve, hogy a különadó összhangban van-e az EU jogával – tájékoztatta lapunkat az Európai Bíróság. Az ügy előzménye, hogy a Hervis Sport és Divatkereskedelmi Kft. a hazai bíróság elé vitte a különadó ügyét, miután szerinte az hátrányosan érinti a külföldi tulajdonban lévő cégeket.Magyarország megsértette a vasúti közlekedéssel kapcsolatos uniós jog egyes előírásait – ez már az Európai Bíróság tegnap született főtanácsnoki véleményében áll, amitől a testület később megszülető ítélete ritkán tér el. Eszerint hazánk nem határozott meg olyan feltételeket, amelyek biztosítanák a pályahálózat-működtetők pénzügyi egyensúlyát.
Magyarország megsértette a vasúti közlekedéssel kapcsolatos uniós jog egyes előírásait – ez már az Európai Bíróság tegnap született főtanácsnoki véleményében áll, amitől a testület később megszülető ítélete ritkán tér el. Eszerint hazánk nem határozott meg olyan feltételeket, amelyek biztosítanák a pályahálózat-működtetők pénzügyi egyensúlyát.-->
