Kibírhatatlan takarmányárak
A drasztikusan megemelkedett árú szója kiváltására vissza kell vonni a húslisztek etetésének tilalmát, és nemzeti hatáskörbe kell vonni a felhasználás szabályozását, az új Közös Agrárpolitika (KAP) keretében lehetővé kell tenni az abrakfogyasztó ágazatok termeléshez kötött támogatását, a takarmányalapanyagokat pedig ki kell vonni a tőzsdei kereskedésből, valamint az etanolgyártásból – többek közt ezekkel a javaslatokkal él a Baromfi Terméktanács (BTT) uniós parlamenti képviselőknek megküldött levelében. A lapunk birtokába került javaslatcsomag ezen felül megszüntetne minden olyan környezetvédelmi és állatjóléti támogatást, amely a termelők számára költségnövekedéssel jár, és szorgalmazza a fordított áfa kiterjesztését további termékpályákra is.
A jelenlegi uniós politikai gyakorlattal több ponton szembemenő felvetések indokaként a levélben a BTT a hihetetlen mértékben, esetenként 45-50 százalékkal megdráguló takarmányokat jelölte meg. A BTT által jegyzett levelet a címzetti lista szerint Morvai Krisztina, Glattfelder Béla, valamint Tabajdi Csaba Európai Parlamenti képviselők kapták meg.
A javaslatcsomag egyik sarkalatos pontja az állati eredetű fehérjeforrások felhasználási tilalmának feloldása. Az emlékezetes kergemarha-botrány nyomán után betiltott húslisztezés miatt a szója került előtérbe az európai állattenyésztésben. „Az unióban a fehérje jellegű takarmányok termelése alacsony fokú, ezért a rendkívüli mértékben megdrágult, GMO-szója importálására szorulnak a tenyésztők” – nyilatkozta lapunknak ezzel kapcsolatban a levelet aláíró Csorbai Attila. A Baromfi Terméktanács elnöke hozzátette: „ezzel az európai tenyésztők kiszolgáltatottá válnak olyan harmadik országokkal szemben, amelyekben nem tiltott az állati eredetű fehérje felhasználása. Ezzel Európa versenyképességi hátrányba kerül.”
„Az Európai Parlament 2011-ben kezdeményezésemre egyértelműen javasolta az állati eredetű fehérje-forrásokra vonatkozó tilalom felülvizsgálatát. Az EU-ban tapasztalható fehérjehiányról szóló jelentés szocialista témafelelőseként meggyőződésem, hogy a nem-kérődző állatok esetében fel kellene oldani a tilalmat” – nyilatkozta lapunknak a levél egyik címzettje, Tabajdi Csaba EP-képviselő. Hozzátette: „az Európai Bizottság 2013 elején tervezi előterjeszteni, hogy az állati eredetű fehérjék takarmányozási céllal ismét engedélyezettek legyenek a baromfik és a sertések esetében.”
A másik kiemelt javaslat szerint a 2014-től esedékes uniós költségvetési ciklusban az új KAP-on belül lehetővé tennék a kezdeményezők az abrakfogyasztó ágazatok termeléshez kötött támogatását. „Nyár végén módosító indítványt nyújtottam be a KAP jogszabálycsomag európai parlamenti jelentéstervezeteihez a termeléshez kötött támogatások körének sertésre, baromfira való kiterjesztése kapcsán. Azonban az álláspont, miszerint a támogatásban részesülők körét az egyes tagállamok határozhatnák meg sajátos igényeik alapján, sajnos kisebbségben van a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési szakbizottságban” – mondta el lapunknak ezzel kapcsolatban Tabajdi.
„Annak az esélye, hogy a szóban forgó növényi termékeket kivezessék a tőzsdei kereskedésből: nulla százalék” – nyilatkozta a Világgazdaságnak Länger Péter a levél azon pontjával kapcsolatban, amely megtiltaná a tőzsdei kereskedést. A Solar Capital Market Zrt. üzletkötője lapunknak kifejtette: „a tőzsde mindig csak egy értéket mutat, amely mögött számtalan tényező állhat, nem csupán a spekuláció. Amögött, hogy a kukorica ára az utóbbi időben kétségkívül nagymértékben emelkedett, az áll, hogy az Egyesült Államok raktárkészletei 16 éve nem látott rekordmélységben vannak. Az árnövekedés mögött tehát nem csupán a spekuláció, hanem a szárazság okozta valós szűkösség áll” – tette hozzá Länger, aki szerint a termelők adott esetben fedezeti ügyletekkel mérsékelhetnék az árfolyamból fakadó kockázatukat.
