Magyar szindróma Belgrádban

„Ne vigyék odébb a célszalagot” – ezt kérte a szerb kormányfő tegnapi tárgyalásán Herman Van Rompuy-től, az Európai Tanács elnökétől. Kormányának július végi beiktatása óta első ízben Brüsszelbe látogató szocialista Ivica Dacic ezzel arra utalt, hogy az unió ne támasszon újabb feltételeket Belgrád uniós integrációjának előrehaladása kapcsán.

Szerbia márciusban nyerte el a tagjelölti státuszt az EU-tól, az akkori belgrádi vezetés azt remélte, hogy a decemberi uniós csúcson konkrét időpontot kap a csatlakozási tárgyalások megkezdésére. Az uniós illetékesek azonban az utóbbi hetekben elhárították azokat a kérdéseket, amelyek a csatlakozási tárgyalások megkezdésének időpontjára vonatkoztak. Az Európai Parlament szerbiai jelentéstevője pedig azt mondta pár napja, hogy idén már nem kap dátumot Belgrád.

A fagyos brüsszeli reakciók egyik oka, hogy a májusi választások után hatalomra került Slobodan Milosevic egykori szövetségeseiből álló kormány Brüsszel tiltakozása ellenére olyan jogszabályt fogadott el a központi bankról, amely az Európai Bizottság szerint sérti a jegybank függetlenségét. A jogszabály értelmében ugyanis a törvényhozás nevezheti ki a központi bank teljes vezetőségét, illetve a parlament felügyeleti jogot kap a pénzintézet felett. A kormány ugyanis azt szeretné bebiztosítani, hogy a jegybank teljes mértékben működjön együtt a kabinettel a recesszióban lévő gazdaság élénkítése érdekében.

Múlt héten Stefan Füle uniós bővítési biztos, akivel Dacic lapzártánk idején tárgyalt, a jegybankról szóló jogszabállyal kapcsolatban azt mondta: az EU-tagságra törekvő Szerbiának nem olyan törvényeket kellene elfogadnia, amelyek szembemennek az uniós joganyaggal.

A központi bankról szóló jogszabályt nemcsak az EU, hanem az IMF is kifogásolta, ennek már konkrét következményei is vannak. Az IMF ugyanis a magyar esethez hasonlóan közölte: addig nem hajlandó a Belgrád által kért újabb hitelszerződésről tárgyalni, amíg nem rendeződik a jegybank helyzete. Szerbia még tavaly októberben kötött 1,1 milliárd eurós készenléti hitelmegállapodást az IMF-fel, de a valutaalap idén februárban befagyasztotta a folyósítást, miután az akkori demokrata párti vezetésű kabinet a vállalásokkal ellentétben nem hozott átfogó kiadáscsökkentő intézkedéseket.

Pedig az IMF pénzére égető szüksége lenne a súlyos gazdasági problémákkal küzdő országnak. A pénzügyminisztérium számításai szerint akár 4 milliárd eurós pluszforrásra lehet szüksége az államháztartásnak az év végéig, hogy a kormány tervei szerint az idén 6,5, jövőre pedig 4 százalékra csökkenjen a deficit mértéke az első fél évben mért 7,1 százalékos szintről, illetve hogy a lejáró állampapírok után esedékes mintegy 550 millió euró értékű kifizetést fedezni tudja.

Orosz hitel

Belgrád az IMF-en kívül Oroszországtól is szeretne hitelhez jutni, azonban a moszkvai pénzügyminisztérium pár hete cáfolta Oroszország szerbiai nagykövetének kijelentését, miszerint Moszkva újabb hitelcsomagot adna Szerbiának a 2009-ben jóváhagyott egymilliárd dolláron kívül. Utóbbi összegből 200 milliót Belgrád azonnal felhasznált a költségvetési lyuk betömésére, míg a fennmaradó 800 milliót vasútfejlesztési projektekre használja fel. A beruházások, amelynek keretében orosz cégek számos megrendelést kapnak, az év végén indulhatnak el.