„Ötévente el kell felejteni a régi tudást”

– Az elmúlt évtizedekben rendkívüli gyorsasággal változott az ipari termelés. A német duális képzés régóta működő rendszerében képesek a résztvevők az új elvárásokhoz alkalmazkodni?

– Nemcsak az ipar változik, hanem maga a képzés is. Németországban komolyan odafigyelünk arra, hogy a régi, kifutó ismeretek helyébe mindig bevonjuk az újat. Ezt úgy lehet elérni, hogy a cégek, az iskolák és az iparkamara közösen alakítja ki az oktatni kívánt tartalmakat. A vállalatok a saját, változó termelésükhöz igazítják az oktatást.

– Magyarországon a duális rendszer bírálói attól tartanak, hogy az egy-egy munkaterületen kiképzett tanulók egyéb képességei hiányosak lesznek, és emiatt a jövőben nem tudnak sikerrel váltani, ha az a karrierjükben szükségessé válik.

– Mi ezt némileg másként látjuk Németországban. A diák képzése széles bázison valósul meg, vagyis a képzés már önmagában sok lehetőséget nyit meg előtte. A későbbiekben pedig folyamatos továbbképzésben kell részt vennie, amely a rendszer egyik legfontosabb pontja.

– A duális képzés biztosítja ezt a folyamatos fejlődést?

– Mivel az ipari szereplők szorosan részt vesznek ebben a folyamatban, nincs más lehetőség. A technika fejlődésével az a helyzet áll elő, hogy amit ma megtanulnak a diákok, az öt év múlva már elavul. Akkor el kell felejteni a régi tudást és meg kell tanulni az újat. A Siemens minden egyes munkatársa folyamatos továbbképzésben vesz részt, dolgozzon akár informatikai, kereskedelmi vagy műszaki területen. Németországban a duális alapképzésre évente 180 millió eurót fordítanak, a továbbképzésre pedig ennél is többet, 200 millió eurót. Jól látszik tehát, hogy ez utóbbinak egyre nagyobb jelentősége van, mindez mára versenyképességi kérdéssé vált.

– A némethez hasonló rendszer most indul Magyarországon. Hogy látja, mi az, ami elengedhetetlenül szükséges a sikerhez?

– Egy ilyen képzési rendszerben szorosan együtt kell működniük az elméleti képzést adó iskoláknak és a gyakorlati képzést adó iparnak. Ezenfelül szükséges a helyi kereskedelmi és iparkamara partnersége, a vizsgáztatási rendszer kialakítása és az állami tanúsítványrendszer, amely a végén elismeri a megszerzett tudást. Ezen elemek közül egyik sem nélkülözhető. A Siemens pedig intenzíven részt fog venni ebben a munkában, és igyekszik a németországi tapasztalataival segíteni, hogy egy modern és fejlődőképes duális szakképzési rendszer alakuljon ki Magyarországon. Azzal, hogy ezúttal 15 fő számára biztosítunk gyakorlati képzést, nem csupán a saját dolgozóinkat oktatjuk, hanem más vállalatok számára, velük együttműködésben is képezzük a diákokat. Németországban egyébként ugyanezt tesszük.

– Ez nem csupán a költségek megosztásáról szól?

– Természetesen ez is hozzátartozik, a legfontosabb pont mégis az, hogy a cég és a beszállítók alkalmazottai egyaránt olyan képzésben vegyenek részt, amelyről tudjuk, hogy minőségi munkát alapoz meg. Ez fontosabb, mint a pénz, mindez a hosszú távú versenyképességet szolgálja.

– A cégek általi képzés egyik nagy előnye lehet, hogy a munkáltató éles helyzetben ismeri meg jövendő dolgozója képességeit. A szaktudáson kívül az emberi készségeket is méri a német rendszer?

– A szűken vett szaktudáson kívül nagy hangsúlyt helyezünk az úgynevezett szociális komponensre. Ennek keretében azt vizsgáljuk, hogy milyen fokon alkalmas egy-egy tanuló arra, hogy csapatmunkában dolgozzon, hiszen ma már minden feladatot teamekben végeznek a Siemensnél is, és az ipar egészében is. Ugyanilyen fontos, és részben ehhez kapcsolódik, hogy milyen kommunikációs készségekkel bír a tanuló. A diákok által írt átfogó tesztet egy hosszas elbeszélgetés egészíti ki, amelynek során ezeket az említett képességeket igyekszünk feltárni. Ha a diák beleillik az elképzeléseinkbe, akkor felvesszük a képzésbe úgy is, ha az osztályzatai nem a legjobbak, mivel ez a szociális komponens ugyanolyan súllyal esik a latba, mint a szakmai teljesítmény.

1971-ben a Siemens Professional Educationnél kezdte üzemgazdászi tanulmányait.

1977-ben a Würzburgi Egyetemen szerzett diplomát. Ugyanebben az évben kezdett dolgozni a Siemensnél. 1998 óta a Siemens Professional Education Deutschland vezetője.

Nős, három gyermek apja.

1971-ben a Siemens Professional Educationnél kezdte üzemgazdászi tanulmányait.

1977-ben a Würzburgi Egyetemen szerzett diplomát. Ugyanebben az évben kezdett dolgozni a Siemensnél. 1998 óta a Siemens Professional Education Deutschland vezetője.

Nős, három gyermek apja.-->