400 milliárdos csomag jön

Költségvetési trendforduló, államháztartási konszolidáció befejezése, jóval 3 százalék alatti hiány – a miniszteri tájékoztatón többször emlegetett kulcsmondatok ezek: Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter 400 milliárdos kiigazító csomagot jelentett be úgy, hogy ezzel különadók és egyszeri intézkedések nélkül is fenntartható lesz a hiány, miközben elindul a gazdasági növekedés is. Lesz honnan kilábalni: a kormány -1,2 százalékra módosította az idei és 1 százalékra a jövő évi növekedési kilátásokat. Hogy idén tartható legyen a költségvetés, 2,5-ről 2,7-re engedi el a kabinet a hiánycélt (ezzel mintegy 40–50 milliárdos mozgástérhez jutva), és egy 133 milliárdos állami takarékossági csomagot is végrehajt. Ebben fejezeti előirányzatokat és maradványokat zárolnak az állami szférában.

Jövőre még többet kell kiigazítani: amellett, hogy szintén 2,7 százalék lesz a hiánycél a tervezett 2,2 helyett, egy 397 milliárdos csomag is jön. Az összetétele vegyes, bevételnövelés és kiadáscsökkentés is van benne; van, ami a legszegényebbeket, más eleme a leggazdagabbakat sújtja. Figyelemre méltó, hogy a csomagban fogyasztást vagy banki hitelezést lényegesen visszafogó tételek nem szerepelnek, és az EU-val sem megy szembe a kormány. Az előzetesen kiszivárgottakból nem sok minden van a valódi intézkedések között: nem lesz áfaemelés, tényleg kivezetik a félszuperbruttót, és nincs pluszadó a bankokra sem.

Lesz viszont közszféra-karcsúsítás: három éven át nem töltik fel a nyugdíjba vonulók helyeit, és ezentúl a közigazgatásban dolgozók nem kaphatnak egyszerre nyugdíjat és fizetést. Az önkormányzatok által utalt szociális támogatásoknak felső korlátot szabnak, de azt még a kormány sem tudja, ez hány embert érint. Az MNB tranzakciós illetékét eltörlik, az ATM-ből kivett pénzeket viszont 3 ezrelékkel megadóztatják, és a kincstár is többet fizet majd az államkasszába. A jövő szeptemberre ígért pedagógusbér-emelés tolódik, az EU-s támogatású projektekbe kevesebbet ad bele a magyar állam. A pénztárgépekbe a NAV-nak adatokat küldő szerkezetet építenek – még nem lehet tudni, kinek a költségére –, ezzel az eltitkolt bevételeket és áfát fehérítve. Jön a fordított áfa a sertéságazatban, változik a kis cégek veszteségelhatárolása, és eltörlik a tb-járulékplafont.

Jól reagált a piac a miniszter bejelentéseire

A forint erősödött, a csődkockázati mutatónk csökkent, és az államkötvények hozama is lejjebb került, miután Matolcsy György bemutatta a kiigazításokat. Az eszközök megítélését nagyban javította, hogy a kormány lemondott a Magyar Nemzeti Bank megadóztatásáról. Elemzők szerint ez növelte az EU/IMF-megállapodás esélyét, ugyanakkor többen továbbra is azt hiszik, hogy a megegyezéshez piaci nyomásra lesz szükség. Az euró ára 285 forintról 282 forint alá csökkent, később azonban kissé korrigált. Pénteken délután 282,5 és 283 forint között jegyezték a közös európai devizát. A forint pénteken sokkal jobban teljesített az euróval szemben, mint a régiós fizetőeszközök. A csődkockázati mutató (CDS-felár) 15 bázisponttal, 360 bázispont alá csökkent. A felár ezzel idei mélypontjára került. A 10 éves magyar államkötvény referenciahozama pedig 13 bázisponttal, 7,26 százalékra mérséklődött.