Engedtek a Kohézió Barátai

„Ez a legrövidebb csúcstalálkozó volt, amelyen valaha részt vettem” – ezt mondta a házigazda, Robert Fico szlovák kormányfő a 15 EU-tagállamot tömörítő Kohézió Barátai elnevezésű csoport pénteki miniszterelnöki találkozója után. Nem véletlen, hogy igen gyorsan véget ért a pozsonyi csúcs, ugyanis az uniós fejlesztési források szinten tartásában érdekelt részt vevő országok már előre megállapodtak a csúcson elfogadott nyilatkozat szövegében, amelynek fő üzenetében – miszerint a következő hétéves, 2014–2020 közötti EU-büdzsében nem szabad radikálisan csökkenteni az elmaradottabb uniós régiók, országok felzárkóztatását célzó uniós forrásokat – természetesen nem volt nehéz megállapodniuk.

A nyilatkozat valójában arról szól, hogy a Kohézió Barátai támogatásukról biztosítják a 2014–2020 közötti EU-költségvetés ügyében az Európai Bizottság még tavaly nyáron elfogadott tervezetét. A brüsszeli testület javaslatának értelmében ugyan mintegy 16 milliárd euróval 338 milliárdra csökkenne 2014–2020 között az EU-költségvetés kohéziós támogatásra szánt összege a jelenlegi hétéves periódushoz képest, azonban ezen javasolt lefaragás mértéke eltörpül az EU-büdzsé nettó befizetőinek számító tagországok által javasolt kurtítás összege mellett.

Utóbbiak szerint a gazdasági válság idején nemcsak a tagországok, hanem az EU büdzséjét is vissza kell fogni, így a Brüsszel által javasolt 1033 milliárdos hétéves költségvetési összeget 100–150 milliárd euróval kurtítanák meg, ami azt jelentené, hogy a kohéziós támogatások összege a bizottság által javasolt 16 helyett akár 50–60 milliárd euróval csökkenne a jelenlegi hétéves időszakhoz képest. A nettó befizetők szerint nem több kohéziós forrásra, hanem az uniós pénzek hatékonyabb elköltésére lenne szükség.

A Kohézió Barátai azzal, hogy elfogadták a fejlesztési támogatások bizonyos mértékű csökkentését, egy kompromisszumos megoldásra tettek javaslatot, amivel eleget tettek José Manuel Barroso felhívásának is. Az Európai Bizottság elnöke ugyanis azt kérte, hogy az EU-büdzsé haszonélvezői és befizetői végre találjanak politikai megoldást a költségvetés összegének ügyében. Magyarországnak továbbra is komoly gondot jelent, hogy a brüsszeli javaslat értelmében a legnagyobb mértékben, közel 30 százalékkal a hazánkat megillető fejlesztési pénzek összege csökkenne. Győri Enikő, a Külügyminisztérium helyettes államtitkára pár napja azt mondta: elfogadhatatlan a brüsszeli javaslat, így akár a közös költségvetés megvétózása is szóba jöhet. Orbán Viktor Pozsonyban erre utalva azt mondta: „ahol konfliktust kellett vállalni, a magyar álláspontot világossá tettük”.

Menetrend

A 2014–2020 közötti hétéves költségvetés összegéről az EU-tagállamoknak az év végéig megállapodásra kellene jutniuk, hogy elég idő álljon rendelkezésre a támogatások folyósításához szükséges szabályok megalkotására is. A nettó befizető és haszonélvező tagországok közötti viták feloldására november 22–23-án rendkívüli EU-csúcsot hívtak össze, hogy a tagállamok állam- és kormányfőinek decemberi csúcstalálkozóján megszülethessen a megállapodás a számokról.