Magyar gazdaság

Forián-Szabó: A felszín alatt érlelődhet Görögország kizárása

Érdemes lehet megvizsgálni, milyen német és francia gazdasági érdekek húzódnak meg Görögország eurózónában tartása mögött – hangzott el az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Budapesti Gazdasági Főiskola EU-Akadémia rendezvénysorozata keretében tartott kerekasztal-beszélgetésen. A szakértők kiemelték, az Európai Unión belül olyan szintű az országok együttműködése és összefonódása, hogy nehezen különíthető el kinek mennyibe kerül a válság, az azonban megfigyelhető, hogy a rossz helyzetben lévő nemzeteknek egyre rosszabbak a kilátásaik.

Az eurózóna válságáról és Görögország helyzetéről szóló kerekasztal-beszélgetést rendezett az Európai Bizottság Magyarországi Képviselete és a Budapesti Gazdasági Főiskola az EU-Akadémia programsorozat keretében a napokban. A rendezvényen Forián-Szabó Gergely, a Pioneer Befektetési Zrt. befektetési igazgatója a válság eurózónára gyakorolt hatása kapcsán kiemelte: folyamatosan nő a szakadék a „periféria” és a központ között az Európai Unión belül; a rossz helyzetben lévő államok helyzete tovább romlik, míg mások kilátásai változatlanok vagy javulnak.

A szakértő elmondta, hogy a divergencia a korrekciós folyamat természetes velejárója, de ilyen környezetben nehéz mindenkitől komoly áldozatokat elváró intézkedéseket hozni.

Dr. Jankovics László, az Európai Bizottság Magyarországi Képviseletének gazdasági attaséja hozzátette, hogy a széttartó növekedési pályák a meglévő adósságállományok következményei is; például sem a német állam, sem a német háztartások nem voltak annyira eladósodva, mint például Görögország, de a magánszektort tekintve kedvezőbb a német pozíció Írországhoz és Spanyolországhoz képest is.

A görög helyzetet a szakértők továbbra is borúsan látják: dr. Ferkelt Balázs, a BGF Nemzetközi és Európa-tanulmányok Intézeti Tanszékének vezetőjének véleménye szerint az elmúlt időszakban nem történt érdemi változás. Görögországban strukturális problémák figyelhetőek meg, az adófizetési morál például rendkívül rossz, annak ellenére, hogy az ország az alacsony adóterhelésű országok közé tartozik.

A BGF szakértője kiemelte, bár sok szempontból indokolt lenne az ország eurózónán kívül helyezése, ez eddig mégsem történt meg. A döntés hátterében német és francia gazdasági érdekek húzódhatnak meg; a két ország a mentőcsomagok „finanszírozásán” veszít, ugyanakkor német és francia bankok tulajdonában jelentős görög állampapír-mennyiség található. A gazdaság és pénzügyi összefonódások és együttműködés az EU országai között olyan szintű, hogy nem különíthető el pontosan, kinek mennyibe is kerül a válság.

Forián-Szabó Gergely szintén nem optimista a mediterrán állam helyzetét illetően, a szakember szerint az idei év eleji adósságleírás után még mindig nagyon távoli álomnak tűnik a hosszú távú fizetőképesség elérése. Egy évvel ezelőtt úgy látta, hogy idén ősszel az ország már nem lesz az eurózóna tagja, s bár most úgy tűnhet, hogy az EU nagyon türelmes a görögökkel szemben, a felszín alatt érlelődhet a kizárás.

A Pioneer Befektetési Zrt. befektetési igazgatója azt mindenképp pozitív jelnek tartja, hogy a legutóbbi választásokon nem tudtak győzni a radikális erők, de a közvélemény változatlanul nehezen fogadja majd el a megszorító intézkedéseket. Dr. Jankovics László hozzáfűzte, nehéz egyszerre végrehajtani a költségvetés kiigazítását és a strukturális reformokat, mert ez sokszor bizonyos társadalmi rétegek radikalizálódásához vezet.

 

Világgazdaság Online-->

EU Görögország kizárás euró euróövezet
Kapcsolódó cikkek