A megyék adósságállományát tavaly már átvállalta az állam, cserébe minden feladatukat elvette - Kósa Lajos debreceni polgármester sajtótájékoztatója után többen felvetették a lehetőséget, hogy hasonló lépés jöhetne a települési önkormányzatoknál is. Úgy tudjuk, valóban létezik olyan tervezet, amely szerint a kisebb városoknál és falvaknál egy ilyen lépésre szánhatná el magát a kormány. Ezt a feltételezést erősíti az is, hogy Kósa mellett Dancsó József, a Kisvárosi Önkormányzatok Országos Érdekszövetségének elnöke is részt vett a sajtótájékoztatón, amelyen a városok rossz helyzetére hívták fel a figyelmet. A kisvárosok helyzete valóban különösen rossz: nem csak saját lakóikat kell kiszolgálni, hanem sokmindenben a környező falvakban élőket is, például kórházakkal, iskolákkal, postával, ám a működtetésbe kevés pénzzel szállnak be a falvak. A legtöbb esetben ha akarnának, se tudnának mivel.
Azonban a települési önkormányzatoknál sokkal összetettebb a kép, mint amilyen tavaly ilyenkor a megyéknél volt. Akkor egyértelmű volt, hogy nincs nagyon más lehetőség, mint kvázi kiüríteni a megyéket - jellemző, hogy a 19-ből 10 is önhikis lett, azaz az önhibáján kívül hátrányos helyzetbe került önkormányzatoknak járó állami gyorssegélyt kapott. A helyzet ebből a szempontból rossz a települési önkormányzatoknál is, a mintegy 3200 városnak és falunak tavaly és idén közel a fele kapott önhiki-támogatást. Ám nagyon a különbségek: leginkább a falvak és a kisvárosok tartoznak ebbe a bajban lévő körbe, a nagyobb városok közül csak kevésnek van ilyen súlyos problémája. Ráadásul a nagyobbak könnyen kapnak banki hitelt is - és most pont ez lehet a valódi problémák forrása.
A még tavaly elfogadott önkormányzati törvénynek ugyanis 2013 januárjában lép életbe az a pontja, amely szerint mínuszos költségvetést már nem lehet elfogadni, működési hitelt pedig csak különleges esetben vehetnek fel. Ennek a szabályozásnak köszönhetően elképzelhető az is, hogy a bankok egyáltalán nem fognak hitelezni a már mostanra is több tízmilliárdos adósságállományt felhalmozó nagyvárosoknak. Ezt pedig érthető, hogy szeretnék elkerülni a polgármesterek.
A politikai kockázat is jelentős. Nem kell hosszasan magyarázni, hogyan reagálnának a választók, ha a városukban hirtelen leállnának a fejlesztések, és csak olyan alapszinten működtetne mindent az önkormányzat, ahogy az a hitelek nélküli, szűk büdzséből megoldható lenne. Különösen azzal együtt volna súlyos ez, hogy az államtól is egyre kevesebb érkezik a városokba - a 2013-as költségvetésben akár 100 milliárddal is kevesebb lehet az önkormányzatok részére. Mindez alig több, mint egy évvel a választások előtt katasztrofális következményekkel járhat a döntően fideszes politikusok számára, logikus, hogy más utat keresnek. A megoldás így egyszerűbbnek tűnik: azt szeretnék, hogy vegyék ki az önkormányzati törvényből a szigort hozó rendelkezéseket.
Igaz, épp ezek voltak azok a pontok, amelyekre hivatkozva a legtöbbet dicsérte a kormány tavaly a törvényt. Nagyrészt joggal állíthatták, hogy ezek után némileg rendezettebb lenne a városok gazdálkodása, és jóval kisebb volna a csődveszély, bár súlyos árat kéne fizetni érte. Most még bőven van idő arra, hogy januárig a Fidesz parlamenti frakciójában ülő 75 polgármester vezetésével megváltoztassák a javaslatot - de úgy tűnik, épp az eredeti törvény egyik legfontosabb pontját kellene teljesen kihúzni belőle, hogy ne jöjjenek durva önkormányzati megszorítások.
