Oroszország megkezdte az egyik legnagyobb olajlelőhely kitermelését: Európa nem kap belőle, máshová küldi Putyin – 1,3 milliárd tonnát rejt a föld

A Gazprom elindította a kőolaj-kitermelést kelet-szibériai mezőin. A Csonai-mezőcsoport három területet – az Ignyalinszkijt, a Timpucsikayszkit és a Vakunajszkit – fog össze, és teljes fejlesztéséért a Gazprom Neft felel. A mezőcsoport nevét a területen átfolyó Csona folyóról kapta.

Az újonnan üzembe helyezett komplexum több mint 150 létesítményből áll: ezek közül a legfontosabbak az olajtisztító üzem, a csővezeték, a szállítási-átvételi pont és a két saját erőmű. A kitermelt és megtisztított olaj innen egyenesen a Kelet-Szibéria–Csendes-óceán nevű, ESPO-ként ismert csővezetékrendszerbe kerül, amely az ázsiai piacokat látja el.

Ha a komplexum eléri a tervezett teljesítményt, évente akár kétmillió tonna olajat képes majd az ESPO-ba pumpálni. A Csonai-mezőcsoport területén a geológusok becslései szerint 1,3 milliárd tonnát meghaladó kőolajkészlet rejlik a föld alatt.

A csonai beruházás nem egyedi eset – Oroszország szerte bővülnek a készletek

A Gazprom szibériai terjeszkedése tágabb összefüggésbe illeszkedik. Oroszországban 2025-ben a feltárt földgázkészletek 670 milliárd köbméterrel, az olaj- és kondenzátumkészletek pedig 640 millió tonnával nőttek – ezek a számok azt jelzik, hogy az orosz energiaszektor nemcsak pótolni képes a kitermelést, hanem tartósan növelni is.

2025-ben összesen 41 új szénhidrogén-lelőhelyet fedeztek fel az országban, a feltárások Szibériától a Távol-Keleten át egészen az Északi-sarkvidékig terjednek. A növekedés ugyanakkor nem mentes a korlátaitól.

Az újonnan feltárt készletek egy része csak magasabb árak mellett válhat gazdaságosan kitermelhetővé, a tényleges termelés fenntartása így egyre inkább függ az áraktól, a technológiától és a beruházási környezettől. A Csonai-mezőcsoport beindítása mindazonáltal azt mutatja, hogy Moszkva a szankciók ellenére is képes előre haladni keleti irányú energiastratégiájában.