Életük legizgalmasabb döntésére készülnek Varga Mihályék – erős érvek szólnak mind a két lehetőség mellett
Bár a Magyar Nemzeti Bank (MNB) jövő heti kamatdöntő ülésén várhatóan az alapkamat szintje nem fog változni, ez nem jelenti azt, hogy ne lenne talán az idei év legizgalmasabb döntése a keddi találkozó.
Kamatcsökkentés most még várhatóan nem lesz
Varga Mihály MNB-elnöknek és a monetáris tanácsnak egyáltalán nincs könnyű dolga, hiszen mind a szigorúság, mind a lazítás irányában sokáig lehet sorolni az érveket, miközben az infláció alakulásában egyelőre nem látni az iráni háború nyomán kibontakozó energiaválság jeleit. Ezek a döntéshozókat kétfelé szakító tényezők májusban az ING Bank elemzői szerint még azt eredményezhetik, hogy a jegybank nem változtat az alapkamaton, már csak azért sem, mert
az MNB döntéshozói többször is kommunikálták a legközelebb júniusban megjelenő inflációs jelentés fontosságát az év hátralevő részére nézve.
A szigorúság mellett szólhat Magyarország kitettsége az energiaimport felé, miközben elérkezik a gáztárolók feltöltési időszaka és az olajtartalékok is leapadtak a védett ár eredményeképp. Ráadásul számos területen még életben vannak az árrésstopok és más árkorlátozások, ami a jövőben szintén gyorsíthatja a drágulást. Ehhez társulnak a választást megelőző transzferek a lakosság felé, valamint a voksolást követően megugró fogyasztói bizalom, ami szintén hozzájárulhat a fogyasztás további élénküléséhez és az árak emelkedéséhez.
Varga Mihály szerint lehet, hogy már túl erős a forint
Ugyanakkor Varga Mihály csütörtökön inkább a lazítás mellett szóló érveket sorakoztatott fel, amikor kifejtette, hogy a forint további erősödése érzékenyen érinthet bizonyos gazdasági szereplőket , például az exportőröket. Az új kormány törekvése az euró bevezetésére és az ennek hatására csökkenő hozamok, valamint a forint egyesek szerint már túlzott erősödése, párhuzamosan azzal, hogy az eddigi inflációs adatokban még nem jelent meg a közel-keleti helyzet hatása, így teret nyithat a jegybank kamatcsökkentésére is. Ugyancsak erre utalhat, hogy a múlt héten a javuló piaci és likviditási feltételekre hivatkozva 5,75 százalékról 5,25 százalékra csökkentette devizaswap-instrumentumának implicit kamatlábát a jegybank, ami jelezheti a kamatpálya jövőbeli irányát is.
Míg egy hónapja az ING elemzői biztosak voltak abban, hogy az alapkamat már nem változik idén, addig mára ez a helyzet megváltozott.
Bár az alapforgatókönyv továbbra is változatlan kamatszintet feltételez, a bank szakemberei már nem tartanak kizártnak egy júniusi 25 bázispontos kamatvágást sem, amit akár egy vagy két újabb vágás is követhet idén.
Az MNB kamatdöntő ülését követő sajtótájékoztatón Varga Mihály szavai iránymutatást jelenthetnek arra nézvést is, hogy mekkora az utóbbi forgatókönyv valószínűsége.
Meddig erősödhet a forint?
A fő kérdést az jelenti, hogy mennyire lehet erős a forint, mielőtt azt már a kormány vagy a központi bank túlzottnak ítéli. A valós effektív árfolyam elemzése egyes metrikák szerint már 2008 óta nem látott szinteket mutat, miközben az euróval szemben a forint 4 éve nem látott csúcsok közelében egyensúlyozik.
A hazai fizetőeszköz túlzott erősödése pedig idővel gondot jelenthet a gazdaság szereplői számára és a döntéshozóknak is feladja a leckét.
Azonban az uniós források hazahozatalával, a fékek és ellensúlyok helyreállításával, a költségvetés konszolidációjával vagy épp az euró bevezetésével kapcsolatos újabb pozitív hírek tovább erősíthetik a forintot, így az euró/forint árfolyam a 350-es szintet is áttörheti a következő 12 hónapban. Ezek ismét kamatcsökkentés felé terelhetik az MNB-t. Varga Mihály arról beszélt egy csütörtöki interjúban, hogy „már a jelenlegi, nagyjából 360 forintos euróárfolyam mellett is biztosan vannak vállalkozások, főként exportőrök, amelyek azt mondják, hogy ez erős, és gyengíteni kellene.”
A választási eredményt a piac egyelőre strukturális változásként értékeli, így az euró bevezetése érdekében tett lépések és az uniós források hazahozatala segíti a hosszú oldali kamatok csökkenését, míg az erős deviza és az alacsony infláció a rövid oldalon hathat, megteremtve a lazább monetáris politika lehetőségét. A magyar kötvények jelentős erősödése ellenére az ING elemzői továbbra is látnak potenciált a magyar eszközökben és a kamatprémium csökkenésében a magországokhoz és a középkelet-európai országokhoz képest.
A keddi kamatdöntés előtt pénteken megérkezik a Moody’s hitelminősítő ítélete is hazánkról, és bár az elemzők nem számítanak leminősítésére, arra is érdemes emlékezni, hogy a szervezet negatív kilátással értékelte Magyarországot tavaly novemberben. Azonban az új kormány egyelőre türelmi időt kaphat, mind a Moody’stól, mind az egy héttel később értékelő Standard & Poor’stól, mind a később ítélkező Fitch Ratingstől. Változásokra inkább a hitelminősítők őszi felülvizsgálatakor kerülhet majd sor.
