Spanyolország a bóvli kategória szélén

A Standard & Poor’s az európai és amerikai piaci zárások után csütörtökre virradóra jelentette be, hogy az eddigi BBB pluszról a BBB fokozat kihagyásával BBB mínuszra minősítette vissza a hosszú lejáratú szuverén spanyol adósságállomány kockázati osztályzatát, és a rontott besoroláson is további leminősítés lehetőségére utaló negatív kilátást hagyott érvényben. A következő fokozat már a befektetésre nem ajánlott „BB” sáv, így Spanyolország lenne a legnagyobb olyan euróövezeti gazdaság, amelynek egy nagy hitelminősítőnél nincs befektetői szintű besorolása. Egy másik nemzetközi hitelminősítő, a Moody’s Investors Service már a nyár elején egyszerre három fokozattal a befektetési ajánlású adósosztályzati sáv alsó szélére, „Baa3”-ra – vagyis a S&P által most megállapított osztályzatnak megfelelő szintre – minősítette vissza Spanyolországot.

Az S&P a leminősítés indoklásában kiemelte a spanyol gazdaság „súlyos és mélyülő” recesszióját, amely a ház szerint egyre kiterjedtebb társadalmi elégedetlenséget okozhat és tovább élezheti a feszültséget Madrid és a regionális kormányzatok között.

Az S&P előrejelzése szerint a spanyol GDP az idén reálértéken 1,8 százalékkal, jövőre további 1,4 százalékkal visszaesik, vagyis Spanyolország várhatóan az idei és a jövő év egészét is mély recesszióban tölti. A cég ezzel kapcsolatban annak a véleményének adott hangot, hogy a spanyol kormány 2013-ra szóló költségvetése „eltúlzott mértékben derűlátó” reálgazdasági teljesítmény-előrejelzésekre épül – a költségvetésben 0,5 százalékos jövő évi GDP-visszaesés szerepel. A Standard & Poor’s szerint az idei és a jövő évi államháztartási hiánycélok eléréséhez további költségvetési konszolidációs lépésekre lenne szükség, ezek azonban még tovább mélyíthetik a recessziót.

Madrid is távozni készül?

Londoni elemző házak véleménye szerint arra sincs garancia, hogy Spanyolország hosszú távon az euróövezet tagja marad. Az egyik legnagyobb citybeli tanácsadó cég, a Capital Economics közgazdászai elemzésükben úgy vélekedtek, hogy Spanyolországnak és Olaszországnak – ha helyre akarják állítani versenyképességüket, és fenntartható növekedést kívánnak elérni az euróövezet tagjaként – még évekig tartó belső leértékelődési folyamaton kell keresztülmenniük, amelynek része a fájdalmas bérdefláció.