Az igazi innováció hozza a pénzt

Dél-Dunántúl erősségei közé tartozik a képzés. Szekeres György, a Hisztopatológia Kft. ügyvezetője úgy véli, hogy rendkívül fontos a gazdasági szereplők igényeinek harmonizálása az oktatással és a kutatás-fejlesztéssel. Ebből a szempontból kifejezetten hasznosnak ígérkezik a Pécsi Tudományegyetem (PTE) orvosi biotechnológia mesterképzése, amelyen jelenleg xx hallgató vesz részt.

 A legjobb vidéki egyetemnek számító PTE Általános Orvosi Karának Orvosi Biotechnológia Tanszéke Magyarországon az egyetlen, amely projektvezetőként támogatást nyert az Európai Unió egyetemek és vállalkozások együttműködésének fejlesztésére kiírt pályázatán. A program elsődleges célja, hogy a jelenleginél is erősebb kapcsolatot alakítson ki a biotechnológiai oktatóhelyek és a lehetséges ipari partnerek között olyan képzési programok kidolgozásával, melyek hangsúlyosan átültethetők a gyakorlati életbe, azaz a laboratóriumok falain túl is hasznosítható tudást hordoznak. Emellett a jelenlegi gazdasági helyzetben jó szolgálatot tehet a Közgazdaságtudományi Kar (KTK) innováció-marketing kurzusa is, amelyen 20-30 hallgató vesz részt évente.
Maga a Hisztopatológia Kft. húsz éve szervez tavasszal és ősszel továbbképzéseket, rendszerint nemzetközi előadói és hallgatói részvétellel, pár éve az Izinta Kft. és a Roche Magyarország Kft. partneri közreműködésével. „Legutóbb november közepén volt nálunk immunhisztokémiai továbbképzés, ezen Jacques Diebold és Josée Audouin francia professzorok tartottak összefoglaló kliniko-pathologiai ismertetést, valamint esetmegbeszélést” – közölte az ügyvezető. Az orvosok, szakasszisztensek, PhD hallgatók számára akkreditált tanfolyamokon általában nagy figyelmet szentelnek az innovációnak, konkrétan az in vitro diagnosztikus orvostechnikai eszközök fejlesztésének, gyártásának és alkalmazásának.
„A Dél-Dunántúlon és főként Pécsett hagyományai vannak az élettudományi, és elsősorban a biotechnológiai kutatásoknak, melyek a - mai nevén - PTE ÁOK Immunológiai és Biotechnológiai Intézetében kezdődtek meg az 1990-es években” – idézte fel a kezdeteket Szekeres György. A kutatások eredményeinek talaján jöttek létre mikro- és kisvállalkozások, melyek a hatékonyabb működés érdekében együtt kezdtek dolgozni, majd ezt kibővítették az egyetem keretein kívülre is. Ebből a közös munkából jött létre a Biotechnológiai Innovációs Bázis Klaszter 2007-ben, amelynek 23 tagvállalata elsősorban az orvosi biotechnológia, a gyógyszeripar és az agro-alimentáris szektor számára fejleszt, gyárt és forgalmaz termékeket és szolgáltatásokat. A klaszter 2008-ban a dél-dunántúli régióban elsőként nyerte el az akkreditált innovációs klaszter címet.
Ami a sikereket és az eredményeket illeti, e téren Szekeres György szerint sok még a tennivaló, „nagyon messze vagyunk a nemzetközi láthatóság elérésétől”. Jó lenne, ha hangsúlyosabban kapna helyet a döntéshozók munkájában a magyar kis- és középvállalkozói szektor támogatása a hazai és a közép-kelet európai piacokon. „Álmodozunk a világpiacról, Kínáról, de ha realistán akarjuk a közel- és középtávú jövő piacát megítélni, akkor a közvetlen környezetre érdemes koncentrálni” – jegyezte meg a szakember.
A Hisztopatológia ügyvezetője szerint az igazi innováció inkább hozza a pénzt, és nem viszi. Sajnos, elég sokan sokat költenek innovációra anélkül, hogy előtte a költség-haszon elemzést, üzleti tervet készítenének. „Az országosan közel 5 milliárd forintnyi JEREMIE alapú befektetésből Pécsre 100 millió forint jut, miközben nála jóval kisebb települések ennek majdnem háromszorosával büszkélkedhetnek” – állapította meg. A hazai és európai támogatások, pályázati lehetőségek, ha jól ütemezik, segítik a munkájukat. Az új kutatás-fejlesztési stratégiától (jelenleg zajlik a Nemzeti Kutatás-fejlesztési és Innovációs Stratégia 2020, http://www.nih.gov.hu/sajtoszoba/befektetes-jovobe társadalmi vitája, amihez 2012. december 4-ig lehet hozzászólni) azt várják, hogy jobban épít az innovációs klaszterek munkájára, és vágyálmok helyett igazi lehetőségeket teremt a piaci szereplők számára. Ez a gazdasági növekedés, a munkahelyteremtés, a tőkevonzó és versenyképesség szempontjából egyaránt fontos Magyarország számára.