Együtt lazít novemberben a régió

A monetáris tanács kedden 25 bázisponttal, 6 százalékra csökkentette az alapkamatot, ez volt zsinórban a negyedik vágás. Az ország kockázati megítélése ugyan az S$amp;P pénteki leminősítésének következtében kissé romlott ugyan, az euró/forint árfolyam azonban már visszatért a leminősítés előtti szintekre, és a döntést követően sem mozdult el erőteljesen egyik irányban sem, ami egyértelműen arra utal, hogy a piaci várakozásoknak megfelelő döntés született. A döntés után kiadott közlemény nem utal arra, hogy decemberben esetleg szünetelhet a ciklus; az elemzői prognózisok szerint jövőre 5 százalékra csökkenhet a kamat.

A kamatdöntés során újfent a monetáris tanács külső tagjainak akarata érvényesült, az MNB galambjai ugyanis jobban aggódnak a gazdaság gyengélkedése, mint az inflációs veszély miatt. A kisebbséget képviselő Simor András jegybankelnök a döntést követő sajtótájékoztatón megismételte az elmúlt hónapokban hallott téziseket: a gazdaság recesszióban van, a külső konjunktúra és a hitelezés is romlik, a belső kereslet és a beruházási dinamika gyenge, az infláció pedig várhatóan jövőre sem süllyed a 3 százalékos célszintre. Egy kérdésre válaszolva az elnök kijelentette: mandátumának lejárta után „esze ágában sincs” politikusnak állni.

Novemberben nem csak a magyar, de a cseh és a lengyel jegybank is az alapkamat csökkentése mellett döntött. A sort Prága nyitotta: a cseh jegybank november 1-jén 20 bázisponttal – ahogy Miroslav Singer kormányzó fogalmazott – technikailag zéróra, azaz 0,05 százalékra csökkentette az irányadó kamatot. A jegybanki közlemény leszögezi: az alapkamat mindaddig ezen a szinten marad, amíg az inflációs nyomás nem erősödik. A cseh monetáris politika immár ismeretlen vizeken navigál – írta a döntésről Pasquale Diana, a Morgan Stanley elemzője, aki szerint a bankok hitelezési kedvét a zéró kamatszint sem hozza meg. A cseh monetáris politika számára az egyetlen hagyományos eszköz a devizapiaci beavatkozás maradt. A jegybank feltehetően éppen ezért szünetelteti a devizatartalék befektetéséből származó profit értékesítését, hiszen egy esetleges intervencióhoz éppenséggel devizát kell majd vásárolnia.

Lengyelországban még az alapkamat terén is nagy a mozgástér – még az után is, hogy november 7-én a lengyel jegybank a vágás mellett döntött, és 25 bázisponttal, 4,5 százalékra csökkentette a rátát. A lazítást mindenekelőtt – ahogy Magyarországon és Csehországban – a gyenge gazdasági teljesítmény indokolja, bár ez Lengyelország esetében „csak” a növekedés ütemének lassulását jelenti. A jegybank is lerontotta saját GDP-prognózisát: az ideit 2,95 százalékról 2,3 százalékra, a jövő évit 2,1 százalékról 1,5 százalékra. Inflációs veszélytől ugyanakkor nem kell tartani: az átlagos éves fogyasztóiár-emelkedés az új előrejelzés szerint már jövőre a 2,5 százalékos jegybanki célszint alá csökkenhet. Várhatóan Varsóban is folytatják a csökkentést – ezt Marek Belka kormányzó is megerősítette –, bár nem kizárt, hogy decemberben szünetet tartanak. A jelenlegi lazítási ciklusban a Citi elemzői például még további 75 bázispontos csökkentést valószínűsítenek.