Magyarország finanszírozási képessége javult leginkább a válság óta
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a VilággazdaságIdén tovább emelkedhet a magyar gazdaság külső finanszírozási képessége és ez a folyamat várhatóan a következő két évben is folytatódhat. Ugyanakkor a szeptemberi Jelentéshez képest némileg mérséklődött az idei külső egyensúlyi pozíciónkra vonatkozó várakozásunk, aminek hátterében elsősorban a transzferegyenleg változása áll – írják az MNB elemzői.
A GDP-arányos áru- és szolgáltatásegyenleg idén 8 százalék közelébe emelkedő többlete tovább nőhet a következő években, amelyben a továbbra is gyenge belső keresleti tényezők, illetve az emelkedő külső kereslet mellett a termelésbe forduló autóipari beruházások exportnövelő hatása tükröződik.
„Az EU-transzferek várakozásunktól érdemben elmaradó idei beáramlása ugyan mérsékelte előrejelzésünket is, azonban a transzferegyenleg továbbra is számottevő hozzájárulást jelenthet a következő évek magas finanszírozási többletéhez” – vetítik előre. A várhatóan tartósan alacsony nemzetközi kamatkörnyezetnek, illetve a mérséklődő külső tartozásoknak köszönhetően 2014 végéig nem várunk jelentős változást a jövedelemegyenleg hiányában.
A külső egyensúlyi folyamatokat a belföldi szektorok megtakarítási folyamatain keresztül vizsgálva az MNB szerint azt mondhatjuk, hogy 2012-13-ban a külső többletünk folytatódó emelkedését elsősorban a vállalati szektor emelkedő megtakarításai határozzák meg, miközben a háztartások megtakarításai kismértékben csökkennek, az államháztartás finanszírozási igénye pedig minimális mértékben emelkedik.
2013-ban.11 2014-ben a folyamatok stabilizálódására számítunk: az államháztartási SNA-szemléletű egyenlege – további intézkedések nélkül – közel szinten maradhat, miközben a lakosság és a vállalati szektor nettó megtakarításaiban sem várunk érdemi elmozdulást.
A külső egyensúlyi pozíciónk folytatódó javulásának eredményeképpen 2014-re Hollandiát követően hazánkban lesz a legmagasabb nettó finanszírozási képesség az Európai Bizottság őszi előrejelzése szerint. Ezen túlmenően – hosszabb távon vizsgálva a folyamatokat – az is elmondható, hogy Magyarországon várható az egyik legjelentősebb külső egyensúlyjavulás is az uniós tagállamok körében a válság előtti szinthez képest. Ugyanakkor azt is fontos hozzátenni, hogy a külső egyensúlyi pozíció javulása egyben a belső kereslet számottevő visszaesésével is párosult.
A növekvő külső egyensúlyi többlet az állományi mutatók mérséklődését is eredményezi. Előrejelzésük szerint a következő években mind a külső tartozásaink, mind azon belül a külső adósságunk számottevő mértékben csökkenhet. 2013 végére a jelenleg nemzetközi összevetésben kiugróan magas nettó külső adósságunk a GDP 35 százaléka közelébe, az európai középmezőnybe süllyedhet, ugyanakkor ez még továbbra is meghaladja a hasonló fejlettségű országok átlagát. A külső eladósodottságunk mérséklődése továbbra is főként a magánszektor (bankrendszer és a vállalati szektor) folytatódó alkalmazkodásának köszönhető
