Folytatódhat a kamatvágási ciklus

Decemberben a fogyasztói árak 5 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban. Az élelmiszerek és a szeszes italok, dohányáruk az átlagnál jobban drágultak, míg a tartós fogyasztási cikkekért kevesebbet kellett fizetni, mint egy éve. Összességében, 2012-ben a fogyasztói árak átlagosan 5,7 százalékkal emelkedtek az előző évhez viszonyítva – közölte a Központi Statisztikai Hivatal.

A maginfláció szezonálisan kiigazított mértéke decemberben 12 havi összehasonlításban 4,9 százalék volt az előző havi 5,1 százalékkal szemben. A nyugdíjas fogyasztói kosárra számított tavalyi éves átlagos áremelkedés 5,7 százalék, decemberben a 12 havi index 105,2 százalék volt. A változatlan adótartamú 12 havi árindex 2012 decemberében 3,2 százalék volt, megegyezett a novemberivel, és május óta a legalacsonyabb növekedést mutatta. A harmonizált, azaz az Európai Unió által mért fogyasztóiár-index decemberben 5,1 százalékot, 2012 egészében 5,7 százalékot mutatott.

A várakozásoknál alacsonyabbra csökkent az infláció – írta Suppan Gergely. A TakarékBank vezető közgazdásza szerint a meglepetést részben az élelmiszerárak emelkedésének enyhülése, részben a dohánytermékek, alkoholok vártnál kisebb árnövekedése okozta. „Eközben – ellentétben a forint gyengülésével, ám összhangban a változatlanul igen gyenge belső kereslettel – a vártnál nagyobb mértékben csökkentek a tartós fogyasztási cikkek árai és a szezonalitástól elmaradó mértékben emelkedtek a ruházati cikkek árai.

A belső kereslet hiányát tükrözi az élelmiszerárak várttól elmaradó növekedése, mivel a termelők és a feldolgozók nem tudták áthárítani a takarmányköltségek meredek emelkedését. Az élelmiszerárakra nézve enyhülő nyomást jelenthet a mezőgazdasági termelői árak mérséklődése is” – vélte Suppan Gergely. A dohánytermékeknél nem mért áremelkedést a statisztikai hivatal a jövedéki adó decemberi emelésének ellenére sem – emelték ki az Erste szakértői. Ugyanakkor hozzátették, hogy ez később megjelenhet az árindexben.

Suppan Gergely szerint januárban és februárban kiesik a tavalyi áfaemelés hatása, míg 10 százalékkal csökken a gáz- és áram ára, így az infláció az év első felében 4–4,3 százalék közé mérséklődhet. „A bázishatásokat ugyanakkor ellensúlyozzák a kormány egyes intézkedései, valamint egyes tömegközlekedési tarifák emelése” – tette hozzá. Az Erste elemzői 4,4 százalékos pénzromlást vetítenek előre, ezt a szintet ugyanakkor szerintük a gyenge gazdasági teljesítmény és további rezsicsökkentés visszavetheti.

A decemberi inflációs adat nem alakítja át a várakozásokat – mondta a Világgazdaságnak Jobbágy Sándor. A CIB Bank közgazdásza szerint idén jelentősen csökkenthet a pénzromlás. Szerinte ezt részben az magyarázza, hogy elég magas szintről indulunk, és a rezsicsökkentés is inflációcsökkentő tényező lesz. Ez megerősíti azt, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) tovább csökkentheti idén az alapkamatot. „Ettől függetlenül kevesebb kamatcsökkentésre van lehetőség, mint ami eddig volt a tavaly elindult ciklusban” – vélekedett. Tavaly augusztustól minden hónapban 25 bázisponttal csökkentette a kamatot az MNB monetáris tanácsa – amit a külső tagok szavaztak meg –, így csökkent a ráta 5,75 százalékra.

Jobbágy Sándor lapunknak azt mondta: a kamatpolitika szempontjából a kockázati prémium alakulása és a forint árfolyama és stabilitása lehet fontos. Az eurót hétfőn 298 forint felett is jegyezték, ami héthónapos mélypontot jelentett, azonban kedden 295 forint alá ereszkedett a kurzus.

„Van esély rá, hogy januárban egy szünet következzen a kamatcsökkentésben, tekintettel a forint gyengülésére is, ami most már nem párnapos dolog, hanem hosszabb ideje 290 felett van az árfolyam, és a volatilitás is megnövekedett” – hívta fel a figyelmet az elemző. Ezzel együtt az állampapír- és CDS-piacon nem volt erőteljes növekedés a kockázati prémiumban. A kamatcsökkentési ciklus a frontot gyengítheti, az állampapír-piacot pedig segíti – magyarázta az elemző a Világgazdaságnak.

A háztartási energia átlag alatti 4,7 százalékos áremelkedésén belül a palackos gáz 13,3 százalékkal drágult. A szolgáltatások esetében 4,5 százalékos volt az áremelkedés mértéke. Szintén átlag alatt drágultak az egyéb cikkek (2,9 százalék) illetve a ruházkodási cikkek (1,4 százalék). A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, 2011. decemberhez képest. Egy hónap alatt – 2012. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak összességükben nem változtak.

Az EU 27 tagországában 2012. novemberben a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 2,4 százalékkal voltak magasabbak, mint 2011. novemberben. A legkisebb áremelkedést Görögországban (0,4 százalék) és Svédországban (0,8 százalék), a legnagyobbat Magyarországon (5,3 százalék), valamint Romániában (4,4 százalék) mérték.

A háztartási energia átlag alatti 4,7 százalékos áremelkedésén belül a palackos gáz 13,3 százalékkal drágult. A szolgáltatások esetében 4,5 százalékos volt az áremelkedés mértéke. Szintén átlag alatt drágultak az egyéb cikkek (2,9 százalék) illetve a ruházkodási cikkek (1,4 százalék). A tartós fogyasztási cikkekért átlagosan 1,8 százalékkal kellett kevesebbet fizetni, 2011. decemberhez képest. Egy hónap alatt – 2012. novemberhez viszonyítva – a fogyasztói árak összességükben nem változtak.

Az EU 27 tagországában 2012. novemberben a fogyasztói árak – az előzetes harmonizált adatok szerint – átlagosan 2,4 százalékkal voltak magasabbak, mint 2011. novemberben. A legkisebb áremelkedést Görögországban (0,4 százalék) és Svédországban (0,8 százalék), a legnagyobbat Magyarországon (5,3 százalék), valamint Romániában (4,4 százalék) mérték.-->