Kína elkerülte a becsapódást

A kínai gazdaság 13 év óta a leglassabb mértékben bővült tavaly – derül ki az ázsiai ország statisztikai hivatalának adataiból. Eszerint a világ legnépesebb országának GDP-je 2012-ben 7,8 százalékkal növekedett, ennél lassabb bővülési ütemre utoljára 1999-ben volt példa. A tavalyi GDP-adat azonban így is meghaladta a pekingi kormányzat által 2012-re kitűzött 7,5 százalékos növekedési célt. Emellett az adatok azt mutatják, hogy a világ második legnagyobb gazdasága 2012 utolsó negyedévében megkezdte a kilábalást. Az év utolsó három hónapjában ugyanis 2011 azonos időszakához viszonyítva 7,9 százalékkal bővült a GDP, vagyis megállt az a hét egymást követő negyedév óta tartó folyamat, hogy csökkenő ütemben bővül a kínai gazdaság.

Az optimizmusra okot adó utolsó negyedéves adat annak volt köszönhető, hogy beértek a kormányzat gazdaságélénkítést célzó infrastrukturális beruházásainak hatásai, illetve azok az intézkedések, amelyek a lakossági fogyasztás, illetve a vállalati beruházások élénkítését célozták.

Dariusz Kowalczyk, a Crédit Agricole hongkongi elemzője szerint az utolsó negyedév adatai azt jelzik, hogy Kína kényelmesen elkerülte a becsapódást, a kemény földet érést (hard landing). Az elemzői szakzsargon ezzel a kifejezéssel a pár éve még kétszámjegyű növekedési adatokat felmutató kínai gazdaság bővülési ütemének drasztikus lassulását érti. Kowalczyk a Reutersnek egyenesen úgy fogalmazott: „ez az adat a legjobb, amit kívánhattunk volna. A növekedési ütem ugyanis annyira nem volt olyan erős, hogy az inflációt gerjessze”. A fogyasztói árak emelkedésének kordában tartását ugyanis kiemelt céljának tartja a pekingi vezetés, hogy megelőzze az akár felkeléseket, lázongásokat is eredményezhető társadalmi elégedetlenséget a drágulásra érzékeny szegényebb vidéki lakosság körében. Az infláció megfékezése mellett a másik fő feladata a pekingi kormányzatnak a közeljövőben az lesz, hogy megakadályozza az ingatlanpiaci buborék kialakulását.

Az elemzők szerint az utolsó negyedéves adatok azt jelzik, hogy idén a tavalyi adatot felülmúló, nyolc százalékot meghaladó mértékben fog bővülni a gazdaság, miközben a Bloomberg értesülése szerint Peking 2012-hez hasonlóan az idei évre is 7,5 százalékos GDP-növekedési célt határoz majd meg. A növekedési ütem fenntartására, a gazdasági stabilitás biztosítására szüksége is lesz a tavaly novemberben megválasztott, de csak márciusban beiktatandó új pekingi vezetésnek, ugyanis Hszi Csin-ping államfőnek és Li Ko-csiang miniszterelnöknek alapvető strukturális reformokat kell végrehajtania. A Reform és Fejlődés nevű kínai kutatóintézet tanulmánya szerint Pekingnek a befektetésekre épülő modellről fogyasztásorientáltra kell majd átváltania a következő évtizedben. Ezt segítheti elő, hogy mára az 1,3 milliárdos ország lakosságának már több mint fele városokban él, 2022-ig pedig várhatóan újabb 400 millió vidéki kínai válik városlakóva, jelentősen fellendítve a belső fogyasztást. A szerkezetátalakítás szükségességét jelzi az is, hogy az alapvetően exportorientált gazdaság növekedési üteme főként amiatt torpant meg az utóbbi időszakban, hogy a világgazdaság lassulása miatt visszaesett a külpiaci kereslet a kínai termékek iránt.

Jelentős a jövedelmi különbség

A kínai polgárok közötti jövedelmi egyenlőtlenségeket kifejező mutató, a Gini index csökkenő tendenciát mutat, de még mindig magas – közölte a kínai statisztikai hivatal, amely 2000 óta először jelentette meg ismét ezt a politikai szempontból igen érzékeny mutatót. Az index értéke tavaly 0,474 volt, ami jobb érték, mint a 2008-as csúcsnak számító 0,491. A 0 és 1 közötti skálán a 0 a legjobb érték, míg az 1-es fejezi ki a legnagyobb jövedelmi egyenlőtlenséget. Elemzők szerint a 0,4 érték az, ahol a társadalmi elégedetlenség már érezhető. Becslések szerint Kínában 2,7 millió dollármilliomos és 251 milliárdos él, miközben ENSZ-adatok szerint a lakosság 13 százalékának 1,25 dollárnál kevesebb a napi jövedelme.