Pénz exportőr kkv-knak
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A tavaly októberben másodszor kiírt 400 millió forintos kerettel rendelkező pályázat célja, hogy a kormány szándékainak megfelelően növelje a hazai kkv-k jelenlegi alacsony részarányát az exportban. A kkv-k 200 ezer és 10 millió forint közötti összegre pályázhatnak 50-100 százalék közötti támogatási intenzitás mellett, többek között külföldi kiállításokon való részvétel, cégprezentáció, vagy külföldön létesítendő iroda bérleti díjának támogatására, illetve egy konkrét célországra, régióra vonatkozó marketingterv finanszírozására. A pályázat keretében elnyerhető összegek vissza nem térítendő támogatásnak minősülnek, amit a projekt megkezdése előtt igényelhet és a végrehajtása után kaphat meg az adott cég.
A HITA a pályázattal a magyar termékek és szolgáltatások külpiaci versenyképességének javítását kívánja elősegíteni. A kiírás ennek megfelelően kiemelten támogatja azokat a cégeket, amelyek magas magyar hozzáadott értéket jelentő termékeket és szolgáltatásokat állítanak elő, illetve a keleti nyitás szellemében kiemelt régiókat tekintik elsődleges célpiacuknak.
A HITA főosztályvezetője kiemelte: az ügyfelek és partnerek véleményét figyelembe véve csökkentek az adminisztrációs terhek és több eszköz is segíti a pályázót egy sikeres pályázat benyújtása érdekében. Szilágyi Anna hozzátette: a Hivatal fontosnak tartja a magyar kkv-k stratégiai gondolkodásának ösztönzését, ezért a kiírás tartalmaz egy olyan jogcímet is, ahol komplexebb megközelítésre van szükség, viszont magasabb támogatás intenzitás mellett, jogcímektől függően, a költségek 75-100 százalékára vonatkozik az elnyerhető támogatás, melynek összege maximum 10 millió forint.
Az első kiírásnál 335 milliót osztottak szét
Az előző, 2011-es kiírás esetében 289 darab pályázat összességében 335 millió forint értékben kapott támogatói döntést a HITA-tól. A cégek főként a kiállításokon való részvétel költségeinek támogatására pályáztak, a pozitív döntések mintegy 80 százaléka is erre vonatkozott. A sikeres pályázatok iparági megoszlásában egyenletesség volt megfigyelhető, miután a legtöbb pályázatot beadó gépipari vállalkozások aránya is csupán 10 százalékot ért el. Az első kiírásra pályázó cégek esetében az volt elmondható, hogy míg a meglévő exportpiacaikat tekintve 50 százalékban az EU-n belül kereskednek, addig tervezett exportpiacaik esetében ez az arány 44 százalék. Erőteljes növekedés mutatkozott meg a meglévő és a tervezett exportpiacok arányainak változásában a Közel-Kelet (3 és 6 százalék), a FÁK (5 és 7 százalék) és a távol-keleti országok (6 és 10 százalék) esetében.


