Próbálnak lazítani

Tavaly június eleje óta nem látott magasságba emelkedett hétfő délelőtt az euró árfolyama, a közös európai pénz néhány percig több mint 300 forintot ért a bankközi devizapiacon. Az unalmas hét eleji kereskedésbe londoni pénzintézetek hoztak egy kis izgalmat, amelyek – kihasználva a szerény forgalom miatti alacsony likviditást – viszonylag kis tételekkel is komolyabb árfolyamváltozást tudtak előidézni, mondta el a Világgazdaságnak Gondi István. A forinttal párhuzamosan gyengült a zloty és a cseh korona is – tette hozzá a Raiffeisen Bank vezető devizakereskedője, aki szerint a monetáris tanácsot a forintárfolyam mozgása nemigen befolyásolja. Ahogy az előző hónapokban, most is politikai döntés várható, és tovább csökken az alapkamat – vélekedik Gondi István.

Sem a forintpiachoz köthető, sem általánosabb érvényű hír nem futott be hétfőn, a forint és a régiós devizák mozgását akár az is előidézhette, hogy egy nagyobb befektetési alap átsúlyozta portfolióját – magyarázta lapunknak Saághy Pál, az Equilor vezető devizakereskedője. Az euró/forint árfolyam 1 százalékos mozgása nem tekinthető drasztikusnak – hangsúlyozta a szakember, aki szerint a kurzust leginkább az új MNB-vezetéssel kapcsolatos találgatások mozgatják. Bár valamelyest nőtt a tartás esélye, Saághy Pál szerint is valószínűbb, hogy a monetáris tanács folytatja a kamatcsökkentést. A ciklus még nem ért véget; a piac a januári vágást már beárazta, így nem valószínű, hogy komolyabb forintgyengülést idéz elő.

Az inflációs nyomás csökken, ami a vágás mellett szól: a fogyasztói árak az év utolsó hónapjában átlagosan „mindössze” 5 százalékkal emelkedtek, ami 2012 leglassabb ütemű drágulása volt. Az ország kockázati megítélése nem változott, a CDS-felár és a kötvényhozamok is stabilak. A monetáris tanács külső tagjait ugyanakkor az inflációnál is jobban aggasztja a gazdaság állapota, márpedig az elmúlt hónapban közzétett adatok – köztük a gyenge novemberi kiskereskedelmi forgalmi mutatók – nem adnak okot különösebb bizakodásra. A monetáris tanácsot emiatt a forintgyengülés nem fogja befolyásolni – véli Pasquale Diana, a Morgan Stanley elemzője, aki szerint az alapkamat a második negyedévben elérheti az 5 százalékot.

Magyarország gazdasága hetedik éve stagnál, ami döntően a gazdaságpolitika bizonytalanságának tudható be, a jegybank ezen nemigen tud változtatni – írják a Danske Bank elemzői, akik szintén tartanak attól, hogy egy politikai alapon jelölt elnök rossz irányba terelheti a monetáris politikát. Koppenhágából úgy tűnik: bár az infláció messze van a 3 százalékos jegybanki célszinttől, a kamatcsökkentés januárban is folytatódhat; a ráta az év közepére 5 százalékra, 2013 elejére 4,75 százalékra csökkenhet.

A lengyel jegybank várhatóan enged a nyomásnak, és február 6-án 25 bázisponttal, 3,75 százalékra csökkenti az alapkamatot. Mivel inflációs nyomás gyakorlatilag nincs – a második negyedévben 1,5 százalékra mérséklődhet az éves drágulás –, az év közepére 3,25 százalékig csökkenhet ez elemzők szerint az irányadó ráta.

A lengyel jegybank várhatóan enged a nyomásnak, és február 6-án 25 bázisponttal, 3,75 százalékra csökkenti az alapkamatot. Mivel inflációs nyomás gyakorlatilag nincs – a második negyedévben 1,5 százalékra mérséklődhet az éves drágulás –, az év közepére 3,25 százalékig csökkenhet ez elemzők szerint az irányadó ráta.-->