Tovább csökkentette a monetáris tanács az alapkamatot
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A kamatcsökkentés irányába mutatott, hogy a magyar gazdaság valószínűleg nem tudott kilábalni a recesszióból. Novemberben 6,9 százalékkal zuhant az ipari termelés éves alapon, a kiskereskedelmi forgalom pedig 4,1 százalékkal esett. A kamatvágási ciklus elindítása melletti fontos érv volt (még augusztusban), hogy a magyar gazdaság recesszióba került, az MNB monetáris tanácsának külső tagjai pedig monetáris enyhítéssel kívánják segíteni a kilábalást. Az IMF szerint tavaly 1,5 százalékkal eshetett vissza a GDP, idén pedig stagnálhat a gazdaság.
Az elmúlt hónapokban az inflációs kockázatok is mérséklődtek – noha a kamatvágási ciklus kezdetekor a kilátások nem voltak összhangban a 3 százalékos céllal –, az infláció továbbra sem tekinthető horgonyzottnak Magyarországon. A KSH szerint decemberben 5 százalék volt az infláció, és elemzők szerint idén közel kerülhet a pénzromlási ütem a 3 százalékos célhoz, de ezt nagyrészt a rezsicsökkentés okozza.
Az államkötvények hozama és a CDS-felár is stabil maradt az elmúlt hónapban, azonban a forint jelentősen esett, nagyrészt azért, mert a piaci szereplők azt várják, hogy Simor András MNB-elnök márciusi távozásával unortodox monetáris politika jöhet.
A jegybank az elmúlt években számos válságkezelő eszközt használt, aminek alapvető célja az volt, hogy a pénzügyi közvetítőrendszer hatékony működését elősegítse – hangsúlyozta Simor. Az MNB elnöke ezek között említette azt, hogy a befagyott piacokon (állampapír- és jelzálog) beavatkoztak.
Matolcsy György nemzetgazdasági miniszter többször is hangsúlyozta, hogy az MNB-nek olyan eszközöket kellene bevetni a növekedés elősegítése érdekében, mint amilyeneket a Fed vagy az EKB is használ. „Egy kis, nyitott gazdaságban, ahol az infláció meghaladja a célszintjét, a nem konvencionális eszközökkel csínján kell bánni” – hangsúlyozta az MNB elnöke a sajtótájékoztatón. A monetáris tanács is megemlékezett erről a közleményben: „a nem konvencionális eszközök körének bővítése a hazai viszonyok között akut pénzpiaci zavarok esetén jelenthet csak segítséget” – idézte fel Simor, hozzátéve: a tanács egységesen foglalt állást.
