Vihart kavart egész Európában David Cameron beszéde

Bírálatok özönét zúdította magára a brit kormányfő azzal a kijelentésével, hogy a következő parlamenti időszak első felében, vagyis 2017 végéig népszavazást ír ki országa EU-tagságának jövőjéről. David Cameron tegnapi beszédében azzal indokolta ígéretét, hogy a brit lakosság körében „minden eddiginél nagyobb a kiábrándultság” az EU-val szemben, ezért a kormány újra akarja tárgyalni viszonyrendszerét az unióval. Ennek megerősítésére szolgálna a referendum.

Beszédében Cameron is elismerte az elszakadás lehetőségét, ám ez szerinte ennek hátterében nem kormánya politikája, hanem az EU-reformok elmaradása lesz. Az azonban nem derült ki a felszólalásból, pontosan milyen reformokra is gondol, egyedül egyfajta rugalmasabb, a tagországoknak nagyobb szabadságot engedő gazdasági szövetség víziója tűnik ki szavaiból.

Erre reagált Laurent Fabius francia külügyminiszter, aki egy rádióinterjúban így fogalmazott: „mi is támogatjuk, hogy a britek pozitív javaslatokat tegyenek Európának, de nem csinálhatunk egy a la carte Európát. Tegyük fel, hogy Európa egy labdarúgó klub. Miután beléptünk a klubba, nem mondhatjuk, hogy most akkor rögbizzünk.” Gazdasági szakértők sem üdvözölték a bejelentést: a Financial Timesnak a davosi gazdasági fórumon nyilatkozó szakértők szerint komoly kockázatokat rejt egy ilyen lépés.

Az Európai Bizottság igyekezett a pozitívumot megtalálni Cameron üzenetében. Keményebben fogalmazott az Európai Parlament baloldali elnöke. Martin Schulz szerint nem konstruktív a brit miniszterelnök kritikája, és nem is a huszonheteknek szól, hanem saját pártja euroszkeptikus szárnyának. Tény, Cameronon óriási a nyomás, pártja euroszkeptikus szárnya részéről is: a 2014–2020 közötti uniós költségvetés tárgyalása előtt például arról döntött a brit parlament, hogy a miniszterelnöknek a büdzsé csökkentését kell elvárnia az uniós partnerektől.