Minden ötödik részmunkaidős elégedetlen a státuszával
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság Összesítés Az Európai Unió 27 tagállamának 43 millió részmunkaidős foglalkoztatottjából 9,2 millió többet is dolgozna, ha lehetősége lenne rá – derül ki a Eurostat a témában készített legfrisebb felméréséből. Utóbbi csoportot így alulfoglalkoztatottaknak lehet minősíteni. A gazdasági válság kezdete óta a több munkaórára vágyó részmunkaidősök aránya folyamatosan nő. Míg 2008-ban még csupán 18,5 százalék, tavaly már 21,4 százaléknyi részmunkaidős vélekedett úgy, hogy ha több munkára lenne lehetősége, élne az alkalommal.
A legnagyobb arányokat azokban az uniós tagállamokban mérték, ahol a foglalkoztatási arányon belül viszonylag alacsony a részmunkaidősök hányada. A görög részmunkaidősök 66 százaléka dolgozna többet, spanyol, lett és ciprusi társaik több mint fele is úgy érzi, hogy kevesebbet dolgozik, mint szeretne. Számukra a részmunkaidő vélhetően kényszermegoldást jelent csupán.
Ettől jelentősen eltérő értékeket mértek olyan országokban, ahol a részmunkaidő mindennaposnak számít. A holland részmunkaidősök mindössze 3 százaléka szeretne többet dolgozni, és alacsony arányban vélekednek így az észt és cseh részmunkaidőben foglalkoztatottak is (itt 8, illetve 10 százalékot mértek).
A jelentés megjegyzi azt is: az inaktív népesség, vagyis a se nem dolgozók, se nem munkanélkülek körében 8,8 millió személy munkaképes lenne, de nem keres munkát, további 2,3 millió pedig keres, de nem talál. Így összesen több mint 11 millió fős tartalék-munkaerő van az EU-ban – teszi hozzá a jelentés.
