Portugália: keserves B-terv
Itt állíthatja be, hogy a Google keresőben elsők között legyen a Világgazdaság
A rendkívüli helyzetet a helyi alkotmánybíróság április 5-i döntése idézte elő. A testület ugyanis – Aníbal Cavaco Silva köztársasági elnök beadványára – elvetett négy kiadáscsökkentő lépést. A többek között a közszférában alkalmazottak 13-ik és 14-ik havi fizetésének megszüntetését, illetve a nyugdíjak megadóztatását megsemmisítő döntés összességében 1,3 milliárd eurós lyukat ütött az idei büdzsében. Pedro Passos Coelho ugyan élesen bírálta a döntés után az alkotmánybíróságot, ám hiba lenne bűnbakká tenni a testületet: a lisszaboni vezetésnek az egyre súlyosbodó recesszó miatt ugyanis az 1,3 milliárdon túl is 600 millió eurót kellene találnia, hogy elkerülje az újabb államcsődöt.
Az új intézkedések pontos részleteit még nem tudni, annyit közöltek, hogy 800 millió eurót remélnek ezektől. A GDP 0,5 százalékát kitevő összeget a költségvetési szervek működési költségeinek lefaragásával teremtenék elő. Kérdés, melyik tárcát milyen mértékben érintik az elvonások, ám a kormányfő már korábban utalt arra, hogy az egészségügy és az oktatás lehet a fő vesztes. Luís Morais Sarmento költségvetésért felelős államtitkár a kormányülés után annyit mondott: egyetlen „költségvetési program” sem marad ki a kiadácsökkentésből, ám annak mértéke tárcánként eltérő lehet. Arról sem döntöttek még, ideiglenes vagy a veszély elhárítása után is fenntartandó intézkedésekről van-e szó. Sarmento nem tartotta kizártnak az utóbbit sem, ám úgy nyilatkozott, ebben az esetben a szociális partnerekkel és az ellenzéki pártokkal is egyeztetni fognak a döntések előtt.
Egyelőre annyi biztos, hogy ilyen strukturális reform várható az uniós támogatási programoknál. Nem véletlen, hogy a kormány múlt heti átszervezésekor a területfejlesztés önálló minisztériumot kapott. Az élére kinevezett Miguel Poiares Maduro arról egyelőre nem beszélt, hogyan is képzeli el a fejlesztési források átcsoportosítását, a felelőssége azonban óriási. A recessziótól szenvedő tízmilliós Portugáliában – Magyarországhoz hasonlóan – a növekedés és a munkahelyteremtés felgyorsításához elengedhetetlen fejlesztések legfőbb finanszírozója az Európai Unió.
A megszorításokat a PPP-szerződések újratárgyalásától remélt, 300 millió eurósra kalkulált bevételek egészíthetik ki a kormány reményei szerint. Azt – megerősítve Passos Coelho korábbi ígéretét – megint elvetette a pénzügyminisztérium, hogy adót emelnének. Ez alól egyetlen kivétel lehet: azok a koncessziós partnerek, amelyek nem lesznek hajlandóak újratárgyalni az állammal (főleg utak üzemeltetésére) kötött szerződéseket. Sarmento közölte: a kormány megdönthetetlen érve a magáncégek számára nyilvánvalóan fájdalmas alkuban „az ország jelenlegi helyzete” lesz.
Ez pedig minden, csak nem rózsás, különösen az alkotmánybírósági döntés óta. Az elutasítást követően ugyanis Vítor Gaspar pénzügyminiszter gyakorlatilag túszul ejtette az államot: minden új kiadást befagyasztott, legyen szó akár beruházásokról, oktatási programokról vagy segélyekről. Ezek sorsáról egyelőre annyit közöltek: ha májusig nem is, de jövő keddig bizonyosan fenntartják.
Sínen a halasztás
Támogatta a német képviselőház azt, hogy az ír és a portugál hitelprogramot hét évvel hosszabbítsák meg. A Dublinnak juttatott hitel visszafizetésének határideje ebben az évben járt volna le, Lisszabon esetében 2014-ben. A könnyítést az uniós pénzügyminiszterek egy héttel ezelőtt szavazták meg. A portugál kormány eredetileg 15 év haladékot szeretett volna kiharcolni a 78 milliárdos hitel törlesztésére.
